Példátlan, de nem példa nélküli botrány a baloldalon: Márki-Zay Péter beismerte, nemzetközi globalista erők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba, ami szuverenitási kockázat – olvasható az Alapjogokért központ közösségi oldalán.
„Márki-Zay Péter a napokban egy podcast-adásban elismerte, egyesületéhez még a választásokat követően is több száz milliós külföldi adomány érkezett. Ezzel bebizonyosodott: nemzetközi globalista erők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba, sértve ezzel országunk szuverenitását. Márki-Zay és csapata ráadásul annak ellenére kapott újabb forrásokat, hogy korábbi ígéretét sem teljesítette, és nem számolt el a közvélemény előtt a belföldön gyűjtött adományok és pénzek felhasználásáról. Mi több, maradványösszeget emlegetett, és azt mondta, egyesülete azt nem utalja vissza azoknak, akik adták neki, hanem megtartja.
A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének elmondása szerint a júniusi utalásokból rendezték a baloldali ellenzék még rendezetlen kampányszámláinak egy részét is.
Az eset több szempontból is aggályos. A magyar pártfinanszírozási törvény ugyanis kifejezetten tiltja hazai politikai pártok külföldi forrásokból történő finanszírozását. Ez a tilalom nem egyedi, a legtöbb demokratikus állam ezzel is óvja országát attól, hogy külföldi erők pártokat és politikusokat vásároljanak maguknak. A magyar jogalkotó célja ezzel a tilalommal világos: külföldről ne szólhassanak bele a magyar belpolitikába, és ne lehessen ezt megtenni a legprimitívebb eszközzel, nevezetesen azzal, hogy külföldi érdekcsoportok lefizetnek belpolitikai szereplőket, hogy azok az ő nótájukat fújják. Márki-Zayék tehát rosszhiszeműen, megkerülve a magyar törvényeket, egyesületüknek juttatott források révén korábbi, baloldali kampányköltéseket fizettek ki a nem kampányra kapott pénzből. Ezt maga a volt jelölt vallotta be, mégpedig a donor, az adományozó helyesbítése mellett. Az Action for Democracy ugyanis elismerte, „a magyar civil társadalom és a független média támogatása” érdekében gyűjtött forrásokat utalta át Márki-Zay mozgalmának, és „nem kampánytámogatást” nyújtott, hanem az egyesület tevékenységét – különös tekintettel az LMBTQ-jogok sérelme elleni kiállásra – finanszírozták a több száz milliós adományból.
De mi is ez az Action for Democracy szerveződés?
A szervezetet közvetlenül a magyar választások előtt alapították, és feltett célja a magyar választások befolyásolása volt. A 2022-es voksolásra egyfajta főpróbaként tekintettek. Vezetője a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt felbukkant Korányi Dávid, akit Bajnai Gordon is megörökölt főtanácsadóként, majd 2019-ben Karácsony Gergely hívta a fővárosi városházára, szintén főtanácsadói minőségben. Mindezek mellett Korányi jelenleg is számtalan, Soros György által finanszírozott NGO vezetői vagy tanácsadói testületének tagja, a progresszív politikai hálózat háttérintézményeinek befolyásos alakja, jelenleg is New Yorkban él. Korabeli sajtóhírek alapján Korányi elkísérte Bajnait egy New York-i ENSZ-közgyűlésre, ahol az akkori miniszterelnök találkozott a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatójával, a Citigroup elnökével és személyesen Soros Györggyel is. Az akkor hírek szerint Bajnai kitüntette azt a Charles Gati politológust, aki később szintén feltűnt az Action for Democracy vezetőségében.
Miért is példátlan, ám nem példa nélküli, hogy a Soros-hálózat pénzzel és erőforrásokkal kívánja manipulálni a magyar belpolitikát?
Mert Márki-Zay esete nem az első a sorban. 2013-ben még a Bajnai Gordon bábáskodása mellett alapított, mára megszűnt EGYÜTT – a Korszakváltók pártja a szintén Bajnai elnökölte Haza és Haladás Egyesületen keresztül jutott százmilliós pénzbeli adományhoz a Soros György bőkezű támogatását élvező Center for American Progresstől. Ez az alapítvány az egyike az Egyesült Államokban működő Demokrata Párt legerősebb háttérszervezeteinek. Az egyesület bár elismerte a támogatást, de soha nem számolt el a nyilvánosság előtt a demokratákhoz közeli külföldi pénzekről.
Ugyanígy Karácsony Gergely 2021-es sikertelen miniszterelnök-jelölti kampányának finanszírozási hátteréről sem tudunk többet. Csupán annyit, hogy a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesületet is egy Bajnai-bizalmas, Perjés Gábor vezette, és egyetlen év alatt sikerült összekalapolni és elkampányolni közel 300 millió forintot. Ugyanezzel a technikával, egy egyesület mögé bújtatva kampányolt Karácsony 2019-ben is, de akkor a finanszírozás a Mindenki Budapestért egyesület mögé volt elrejtve, amit szintén Perjés vezetett.
Ám mielőtt azt gondolnánk, Soros György és köre csak egyesületeken keresztül kívánja befolyásolni a magyar belpolitika baloldali felét, és csak így nyújt számukra támogatást, erre van cáfolat: Soros György a koronavírus-járvány első évében 1 millió eurós felajánlást tett Budapestnek, amit a Főváros vezetése az utolsó eurócentig olyan baloldali kötődésű egészségügyi magánvállalkozásoknál költött el tesztekre és maszkokra, amelyek Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzása idején jutottak állami megbízásokhoz. Soros Györgyről azonban az is tudható, hogy a hazai – és egyébként a mindenkori baloldalt hűen kiszolgáló – aktivista-NGO világ finanszírozásában is aktív szereplő. Köztudott, hogy a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, vagy éppen a Patent egyesület mind-mind Soros György dotációjától függő szervezetek.
Hogy miért veszélyes, ha külföldről finanszíroznak baloldali politikusokat és választási kampányaikat, és miért problémás, ha magyarországi baloldali politikusok rosszhiszeműen, egyesületekbe bújtatva fogadnak tisztázatlan eredetű, de a legtöbb bizonyíték alapján Soros Györgyhöz köthető dollármilliókat? A választásokon felhatalmazást szerző Országgyűlés a szuverenitás legfőbb letéteményese. Ha ebbe a folyamatba külföldről beavatkoznak, ha a szuverenitásunkat áruba bocsátjuk – márpedig a magyarországi baloldal szereplői rendre ezt teszik -, akkor az országunk elveszítheti az önálló cselekvés lehetőségét: hiszen a baloldal mindig annak a nótáját húzná, aki fizet érte.
Hazánk szuverenitása soha nem lehet eladó! Ez az egyesületi, rosszhiszemű finanszírozási forma a demokratikus választásokba történő beavatkozásként értékelhető, és a népképviselet elvének megsértését jelenti, ezzel pedig sérülnek az alkotmányos alapjogok és így csorbul az ország szuverenitása. Hogy a szuverenitás soha nem lehet eladó, az a politikában hatványozottan igaz: csak az a politikus és csak az a politikai szereplő lehet szuverén, befolyásolástól mentes döntési helyzetben, csak az helyezheti országa és népe érdekeit a legelső helyre, aki nem kiszolgáltatott nemzetközi pénzemberek elvárásainak.”
Forrás: Facebook/Alapjogokért Központ
(Címkép forrás: MTI)