Egyértelmű politikai nyomásgyakorlás, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Lengyelországnak járó uniós forrásokat – jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója az M1 reggeli műsorában.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn közölte, hogy Lengyelország sem a helyreállítási, sem a kohéziós alaphoz nem férhet hozzá, amíg Varsó nem teljesíti a bíróságok függetlenségével kapcsolatos összes brüsszeli feltételt.

Kiszelly Zoltán azt mondta,

Brüsszel célja, hogy megbuktassa a jobboldali szuverenista lengyel kormányt és egy Brüsszel-barát, az európai integráció mellett jobban elkötelezett kormányt ültessen a helyére.

Brüsszel arra akarja rávenni a lengyel kormányt, hogy vonja vissza Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, az egyik kisebb kormánykoalíciós párt elnökének az igazságügyi reform során megfogalmazott javaslatait, azt remélve, hogy ez majd a kormánykoalíció felbontásához vezet – közölte.

Azt is gondolhatják, hogy ha Lengyelország nem kap pénzt, akkor a lengyel nép fogja elzavarni a kormányt. Brüsszel tehát arra játszik, hogy előrehozott választások legyenek Lengyelországban, amit reményeik szerint a Donald Tusk-féle szövetség nyerne meg – tette hozzá.

Kiszelly Zoltán megjegyezte: a döntés hátterében állhat az is, hogy a lengyel kormány 110 milliárd eurót tervez költeni fegyverekre és a lengyel hadsereg bővítésére. Ha ez megtörténne, a lengyel hadsereg sokkal erősebb lenne, mint a német.

Berlinben és Brüsszelben tehát azt is gondolhatják, hogy ha a lengyelek nem kapják meg az uniós pénzeket, akkor nem lesznek képesek létrehozni Európa egyik legnagyobb hadseregét

– magyarázta.

Kiszelly Zoltán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is mondta, hogy a Magyarországnak és Lengyelországnak az újjáépítési alapból járó pénzekre már bejelentkeztek a franciák, az olaszok, a spanyolok és a portugálok, akik adósságban úsznak, ezért nagyon nehezen tudnak csak hitelt felvenni.

Emellett Brüsszel újabb hitelcsomagok felvételére is készül, és míg az unió által korábbi felvett hitelért minden tagország a részesedésével arányosan felelt, az újabb tervezett hiteleknél – amelyeket az orosz energiáról való leválásra, a rezsicsökkentés finanszírozására, az európai hadsereg felépítésére és Ukrajna újjáépítésére akarnak felvenni – azt szeretné Brüsszel elérni, hogy minden tagország egyetemlegesen legyen felelős, tehát nemcsak a saját pénzéért, hanem a többi országéért is.

Azt, hogy Magyarország egyedüli EU-tagként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével hétfőn, az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, a politikai szakértő úgy értékelte: Magyarország nagyon következetes álláspontot képvisel, nem támogatja a háború elhúzását. Ráadásul az unió hadviselő féllé válik, ha ukrán katonákat képez ki a saját területén, ez tehát nagyon veszélyes játék – tette hozzá.

MTI

Fotó: hirado.hu