Százötven kereszttel vonultak a románok az úzvölgyi katonatemetőbe Az úzvölgyi haditemetőben 2019 tavaszán felállított 52 betonkereszt és emlékmű „ledöntése elleni küzdelem” részeként román nacionalista szervezetek megalapították vasárnap a „keresztek testvériségét”.
A román hadsereg napjának apropóján szervezett ünnepséget éppen az 1956-os magyar forradalom emléknapjára időzítették. A 2019. június 6-ai erőszakos temetőfoglalás óta Dormánfalva polgármesteri hivatala különböző román nacionalista szervezetekkel, politikai pártokkal közösen évente háromszor – június elején, a hősök napján, október 25-én, a hadsereg napján, illetve a december 1-jei román nemzeti ünnepen – szervez nagyszabású, ortodox egyházi szertartással egybekötött ünnepséget Úzvölgyében.
A már rutinná vált forgatókönyv – Nagy-Románia-térkép „lobogtatása”, hazafias dalokat éneklő gyermekkórusok, fáklyás felvonulás, a románok szerint a temetőben nyugvó katonáik névsorának felolvasása, „Jelen!” felkiáltással a nevekre – szerint zajló eseményekre a szervezők rendszerint valami „különlegességgel” is készülnek.
Keresztek testvérisége Idén a dormánfalvi polgármesteri hivatal mellett ismételten főszervezői feladatot vállaló Nép Útja (Calea Neamului) nacionalista egyesület, annak vezetője, Mihai Tîrnoveanu és a Szabadság állapota (Starea de libertate) nevű civil mozgalom azzal igyekezett résztvevőket toborozni az ország minden pontjáról a két nappal a román hadsereg napja előttre, október 23-ára időzített rendezvényre, hogy kijelentették: megalakul az emlékmű és a betonkeresztek megvédésére, illetve a ledöntésük elleni küzdelemre fókuszáló „keresztek testvérisége a román hadsereg úzvölgyi harcokban elesett hőseiért”.
A Nép Útja emellett egy közösségi médiás bejegyzésben nem feledkezett meg egy újabb szélsőséges riogatástól sem,
miszerint „Magyarország autonómiát fog követelni az erdélyi magyarok számára azonnal, amint lezárult az orosz-ukrán konfliktus”.
Az egyik népdalénekes – üdvrivalgást kiváltva – kijelentette, „a múltunkat nem törölhetik ki, a jövőnket pedig nem vehetik el: Erdély örökre román föld marad” – utalva ezzel Tîrnoveanu tusványosi akciójára, a Nép Útja vezetője ugyanis egy ilyen feliratú bannerrel próbált zavart kelteni júliusban Orbán Viktor miniszterelnök beszéde közben.
A kora estébe nyúló megemlékezés végén a szervezők a korábbi alkalmakhoz hasonlóan ismét emlékeztették a külügyminisztériumot és Klaus Iohannis államelnököt, hogy ha a románok számára kedvezőtlen bírósági döntés születik a temető román parcellájának ügyében, akkor „életük árán is megvédik a sírkertet”. „Mi elsősorban románok vagyunk, és csak másodsorban európaiak” – jelentették ki.
2022Plusz: nyugodtan felhívhatjuk a Nép Útja és a többi szélsőséges figyelmét arra, hogy az erdélyi magyarok, elsősorban Székelyföld autonómiájának kérdése már régóta napirenden van, valamint a területet hagyományosan a történelem során ez a státusz illette meg. Még a sztálinista román alkotmány is így rendelkezett róla. Az, hogy most mindezért komoly küzdelmet kell folytatni ugyanúgy nonszensz, mint az, hogy az úzvölgyi temetőben betonkeresztes parcellákat kell kialakítani az ott vélhetően nem nyugvó román halottak tiszteletére.
Forrás, teljescikk és kép: szekelyhon.ro