Befejeződtek az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folytatott tervásatási munkálatok a bakonybéli bencés monostor területén – tájékoztatott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
A rendház udvarán végzett feltárás számos meglepő adattal szolgált a Szent István által alapított szerzetesközösség sok évszázados múltjáról.
A feltárási eredmények azt mutatják, hogy a most kutatott felszín túlnyomó része az Árpád-kor során beépítetlenül állt, így feltételezhető, hogy a templom és a középkori rendház magja kívül esett ezen a területen. Ez alapján megállapítható, hogy a templomot és a központi épületeket valószínűleg a ma is álló barokk épületek alatt kell keresni. A terepi munkák lezárultával a kutatás a feldolgozó fázisba lépett, melynek során az eredmények kiértékelését különböző természettudományos módszerek is segítik.
Elsőre talán alig hihető, de igaz: hiába tartozik Bakonybél a Magyar Királyság legkorábbi eredetű monostorai közé, a bencések egykori épületeit korábban tervszerűen nem kutatták. Az ELKH által támogatott kutatási program keretei között 2022-ben így először nyílt mód olyan régészeti tervásatásra, amelyet nem kellett kényszerűen különböző építési munkálatok igényeihez igazítani.
Idén előkerült egy ezüstpénztöredék, valamint négy különböző, részben vagy teljesen ép temetkezés, illetve rengeteg bolygatott csont és koponya. A temetőrészlet értelmezése izgalmas kérdéseket vet fel, amelyekről további részleteket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat oldalán olvashatnak.
Forrás és kép: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
