Sokak szerint visszatetsző, hogy míg egy, az Unióban tagsággal nem rendelkező ország megsegítésére azonnali, szerződés nélküli 18 milliárd forintos segítséget irányoz elő Brüsszel, addig egyik tagjával szemben mindent megtesz, hogy ideológiai alapon, visszatartsa tőle azokat a forrásokat, melyek az Európai Uniós szerződések alapján megilletik – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban. Az alkotmányjogász beszélt Ukrajna helyzetéről, a Magyarországnak járó uniós forrásokról és arról is, mire számíthatunk az elkövetkező időszakban.
Az mindenképpen látható, hogy számos érdek húzódik meg a brüsszeli politika hátterében,-mondta Lomnici, de a cselekvések alapján csupán valószínűsíteni lehet, hogy melyik élvez prioritást. Azt például tudjuk és közvetlenül érezzük, hogy Magyarország – a jogállamisági kritériumok vélt megsértése miatt – szinte európai össztűz alatt áll. Azt is érezzük, hogy a saját érdekeinket szolgáló európai energiabiztonságot, valamint a mindenki által megfizethető élelmiszerárakat Brüsszel sutba dobta az ukrán-orosz háború ukrán oldali támogatására. Először az Oroszország elleni szankciókkal, később fegyverszállítmányokkal, majd ezeknek a támogatásra való alkalmatlansága után pénzügyi segítséget nyújt Brüsszel, először saját, majd az európai adófizető polgárok zsebéből. A jelen esetben felmerülő, számos és rendkívül kényelmetlen kérdés között az egyik, hogy
VAJON AZ EURÓPAI ÁLLAMOK ÉS ADÓFIZETŐ POLGÁROK VALÓBAN A SAJÁT REZSISZÁMLÁJUK ÉS VACSORÁJUK KÁRÁRA AKARJÁK TÁMOGATNI EZT A JELENLEG VÉGELÁTHATATLAN HÁBORÚT, VAGY INKÁBB UKRAJNA BIZTONSÁGA HELYETT SAJÁT BIZTONSÁGUKÉRT KEZDENEK AGGÓDNI?
Ifj. Lomnici Zoltán/Fotó: 2022plusz
Brüsszel mindezek ellenére kitart konok Ukrajna-politikája mellett és Ursula von der Leyen egy újabb 18 milliárd euró értékű csomagot szeretne, immár a tagállamok pénzügyminiszterei által kidolgozva, vagy inkább kifizetve. Ez az összeg – olyan 100 milliárd forint összeg híján – majdnem megegyezik az október közepén, az amerikai elnök által bejelentett katonai segély értékével. Hogy vajon a brüsszeli vezetés az ukrajnai támogatások terén licitháborút folytat-e az Egyesült Államokkal, nehéz lenne ennyi információból megállapítani, de tény, hogy valahogyan mégis csak fel akarja venni a versenyt vele, a valós okát fel nem tárva, csupán hivatkozva a szankciók – félrereklámozott – sikerére. Számos magyar és külföldi közvélemény-kutatás támasztja alá, hogy az orosz-ukrán háborúnak a nagy többség véget akar vetni, a kivetett gazdasági szankciók közel sem járnak akkor előnnyel, mint amennyi kilométert jutnak előre az ukrán csapatok a hátráló orosz csapatok mögött, és ennek a támogatási kedvnek akkor lesz vége, amikor az Európai Unió, a tagállamok és az adófizető polgárok zsebei kiürülnek.
AZT MÁR ÉREZZÜK, HOGY AZ ADÓFIZETŐK NÉHA A KÖZÉPKORT IDÉZŐ TAKARÉKOSSÁGRA SZORULNAK, A TAGÁLLAMOK NEM GYŐZIK AZ EDDIG BEJELENTETT BEFEKTETÉSEKET VISSZAVONNI, ÉS MÁR AZ EURÓPAI UNIÓ IS A TAGÁLLAMOKTÓL KÉR PÉNZT KÖLCSÖN.
Origo: Magyarország a mai napig nem fért hozzá a neki egyébként alanyi jogon járó helyreállítási alap, és a 2027-ig tartó uniós ciklus forrásaihoz. Kijelenthető, hogy ennek az az oka, hogy Brüsszel Ukrajnának akarja adni a magyaroknak járó pénzt?
Ezek a pénzek nem „könyöradományok” – ahogy ma Nyugaton elhitetik az emberekkel, és ahogy itthon is ábrázolni kívánja a helyzetet a baloldali média, valamint a Brüsszeli elitet mindig kiszolgáló NGO-k hada – hanem hazánkat megillető olyan összegek, melyek az áruk, a munkaerő, a tőke és szolgáltatások szabad mozgása érdekében megnyitott piacok mellett egyéb okoknál fogva is megilletik az országot. Az már részletkérdés, hogy az Unió miből kívánja finanszírozni azt a 18 milliárd eurónyi segítséget, amit Ukrajnának akar nyújtani – Ursula von der Leyen megkérte a pénzügyminisztereket, hogy ennek megfelelő mechanizmusok kidolgozását végezzék el – azonban az bizonyos, hogy a hazánk felé fennálló „tartozásuk” oka csupán politikai jellegű, hiszen példának okáért a kormányon belülről is több olyan nyilatkozatot lehetett hallani, melyek puszta politikai akarat hiányról beszéltek a szükséges megállapodások aláírásának kérdésében, valamint Navracsics Tibor, területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások eredményeire tekintettel decemberben már reálisnak tartja a források megérkezését.
Forrás és teljes cikk: Origo
Kiemelt kép: MTI/AP
