Jelentős többletjövedelemhez jutnak a nyugdíjasok novemberben, köszönhetően a nyugdíjkorrekciónak és a nyugdíjprémiumnak, amelyek nem új juttatások, hanem a gazdasági helyzet függvényében adandóak – mondta a Magyar Hírlapnak Molnár Dániel.
A Makronóm Intézet makrogazdasági szakértője leszögezte, hogy a nyugdíjkorrekciót Magyarországon törvény írja elő, célja, hogy a nyugdíjak vártnál magasabb infláció esetén megőrizzék vásárlóerejüket.
Alapvetőlen a nyugdíjak minden év elején a Pénzügyminisztérium által adott évre várt inflációval megegyező mértékben emelkednek. Ha az infláció a vártnál alacsonyabb lesz, akkor a nyugdíjasok juttatása reálértelemben emelkedik, ez volt a helyzet 2019-et megelőzően. Ha a vártnál magasabb, akkor a kormányzatnak nyugdíjkorrekciót kell végrehajtania és a különbözetet kifizetni a nyugdíjasok részére – magyarázta a szakértő.
Mint kiderült, az idei év elején a nyugdíjak öt százalékkal emelkedtek, azonban a háború kitörése és az energiaárak elszabadulása után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az áremelkedés a korábban előre jelzettnél gyorsabb lesz, így a kormányzat júliusban kiegészítő, 3,9 százalékos nyugdíjemelést fizetett januárig visszamenőlegesen, amely vonatkozott a februárban érkezett 13. havi nyugdíjra is.
Felhívta az elemző többek között arra is, hogy az áremelkedés üteme viszont azóta tovább gyorsult, így a törvényi előírásoknak megfelelően a nyugdíjasok ismét nyugdíjkorrekcióban részesülnek, amelynek mértékét 4,5 százalékban határozták meg, és ismét januárig visszamenőlegesen, illetve a 13. havi nyugdíjra is érvényes.
Így tehát idén a nyugdíjasok összesen 14,0 százalékos nyugdíjemelésben részesülnek annak érdekében, hogy járandóságuk vásárlóértéke ne csökkenjen. Ez a kiegészítő emelés összesen 217 milliárd forint jövedelmet jelent a csaknem 2,5 millió jogosult részére – tette hozzá.
Molnár Dániel hangsúlyozta, a többletjövedelem másik forrása a nyugdíjprémium, amelynek mértéke a gazdasági növekedés függvénye. Itt a mögöttes cél, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági növekedés előnyeiből, mivel az a nyugdíjak értékét nem befolyásolja. Ennek feltétele egyrészt, hogy a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, illetve várhatóan teljesüljön a kormányzat hiánycélja, amely a költségvetési törvény szerint 5,9 százalék ESA-szemléletben, bár a kormányzati kommunikációban azóta előbb 4,9 százalékra csökkent, majd 6,1 százalékra nőtt.
Elmondása szerint a nyugdíjprémium mértéke pedig a 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés függvénye (tized százalékpontonként kétezer forint, de legfeljebb 20 ezer forint). A Pénzügyminisztérium 4,0 százalékos növekedésre számít idén, amely az előrejelzések között az alacsonyabbak közé tartozik, így tehát a nyugdíjprémium a korábbi években megszokottnál az alacsonyabb növekedés miatt kisebb, legfeljebb tízezer forint lesz jogosultanként, összesen pedig 23,5 milliárd forint.
A szakértő kifejtette, a 240 milliárd forintnyi többlettámogatásra szüksége is van a nyugdíjasoknak, akiket az energia- és élelmiszerárak emelkedése különösen is súlyosan érint, illetve jelentős részük csak nagyon kevés megtakarítással rendelkezik, ami miatt szélsőséges esetben családjuk támogatására is szorulhatnak.
Forrás: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: MTI/Varga György
