Prekoncepcióval érkezett Budapestre az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának küldöttsége, belátható, milyen következtetésekre jutnak majd jövő héten Brüsszelben – vont mérleget Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő a látogatás tapasztalatairól az MTI-nek nyilatkozva.

A magyar EP-képviselő rámutatott: nagyon intenzív volt az elmúlt két nap, nagyon sok információ hangzott el. Felidézte, hogy kezdetektől nem értettek egyet a program összeállításával, noha a delegáció vezetője többször azt hangoztatta; az kiegyensúlyozott.

Voltak ugyanakkor olyan panelek, amelyeken egyértelműen a balliberális körökhöz köthető médiumok, szereplők jelentek meg. Egyoldalú volt a civil szervezetekkel és az akadémiai szereplőkkel való találkozó is – fogalmazott. Hozzátette: meghívták a Freeszfe Egyesületet, de magát az egyetem vezetőségét nem. Mindenáron azt akarták elhitetni, hogy a modellváltás negatív volt, és a másik félnek nem volt lehetősége felvázolni a modellváltás pozitívumait, azt, hogy az egyetem ebből mit profitál.

„Egyoldalú lejtése volt a programnak” – fogalmazott Bocskor Andrea, aki szerint maguk a kérdések sem voltak mindig korrektek. A levezető elnök azzal a kérdéssel érkezett, hogy ugye az akadémiai szabadságot elnyomják, ugye nincs tanszabadság és a pedagógusok csak zárt ajtók mögött mernek megszólalni. Elhangzott az a kérdés is, hogy készülhet-e fotó, vagy félnek a jelenlévők attól, hogy fotó készül – mondta.

Prekoncepcióval érkezett a delegációt és „belátható, milyen irányban alakulnak” majd a következtetések, amelyeket levonnak – összegzett a magyar EP-képviselő.

Andrej Szlabakov bolgár EP-képviselő, a küldöttség tagja azt mondta: nagyon fontos és hasznos volt a találkozó, aminek két éve kellett volna megtörténnie, de a Covid-járvány közbeszólt. Kiemelte: nem szabad elfelejteni, hogy az oktatás szuverén, nemzetállami hatáskörbe tartozó feladat, ahogy az egészségügy is, és az Európai Unió nem hozhat kategorikus döntéseket. Ez utóbbi esetben ugyanis az unió átváltozik „európai Szovjetunióvá, tanácsköztársasággá”.

„Tudom, milyen, amikor Moszkvából érkeznek az utasítások” – mondta a bolgár politikus, kiemelve: ő a szuverén államok Európájának pártján áll, mert ez az unió alapgondolata. Kitért arra is: nincsenek nagy különbségek a média tekintetében az egyes országokban, a szólásszabadság nem jelent problémát, inkább az a gond, amikor rosszul használják a szólásszabadságot. A képviselő természetesnek tartotta, hogy egyes médiumokat az állam nem finanszíroz. Az egész Európai Unióban inkább abból adódnak gondok, hogy nincs független média.

2022plusz:

Kár fanyalogni, a Bizottság valóban kiegyensúlyozott programmal érkezett hazánkba. Körülbelül olyan módon, hogy a mérleg egyik serpenyőjébe is egy zsák került, a másikba is. Az egyikbe egy zsák cement, a másikba egy zsák libatoll. Na ugye, egy és egy! Korrekt kérdéseik is önmagukért beszélnek, mert az „ugye” kezdetűek ugye nem akarják sugalmazni a választ? Á, dehogy!

Régóta nem értjük azt a végtelen türelmet, amivel Magyarország ezeket a gittegyleteket (Bizottság fedőnév alatt) fogadja. De ha már, legalább formailag jeleznünk kellene, mennyire tartjuk korrektnek „vizsgálódásaikat”. Például azzal, hogy a „meghallgatások” helyszínéül a Fővárosi Nagycirkuszt jelölhetnénk ki. Ott aztán a kérdező és válaszoló bohócok egymásra licitálva fújhatnák a magukét.

Forrás és címkép: MTI

(Címkép: YouTube képernyőkép)