Nincs könnyű helyzetben Magyarország, de igyekszik csökkenteni a polgárok terheit, és mindenképpen kimarad a háborúból. Varga Mihály pénzügyminiszter foglalta össze a kormány stratégiáját, a Pasaréti Közösségi Házban tartott előadásában péntek délután, amelyen szóba kerültek elsősorban a szankciók, az energiaválság, valamint a brüsszeli források is – olvasható a Mandineren.

A szankciók kapcsán a miniszter felidézte: Brüsszel azt állította, az oroszoknak fognak jobban fájni, mint nekünk – azonban a felhajtott energiahordozó-árak miatt az oroszok év közepére több bevételt realizáltak e téren, mint egész előző évben. A szankciók a korábbi állításokkal ellentétben nem vetettek véget a háborúnak, ráadásul „mintha koncepció nélkül, ötletszerűen jönnének ezek a szankciók” – fogalmazott a miniszter, felidézve a márciusi Versailles-i megegyezést, miszerint a szénre, olajra és gázra nem vetnek ki uniós szankciókat, de nem telt el sok idő, előbbi kettőre mégis kivetették.

„Okos diplomáciával elértük, hogy egyelőre ki tudjunk maradni ezekből” – fogalmazott, elvégre máshonnan nem tudnánk beszerezni ezeket. „Nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdés ez” – hangoztatta; mindezt pedig a gazdaság is megsínylette: augusztusban 1,6 milliárd euró volt a külkereskedelmi mínusz.

A szankciók néha fordítva is elsülhetnek egy kontinens méretű ország esetében, mutatott rá Varga, példaként a Krím annexiója óta fennálló mezőgazdasági és élelmiszeripari büntetőintézkedéseket hozta fel, amelyek nyomán az oroszok kénytelenek voltak saját lábra állni, s ez olyan jól sikerült, hogy mára 2017-18 óta a világ legnagyobb búzaexportőre lett.

A pénzügyminiszter cáfolta, hogy a háború miatt lennének magasak az energiaárak: a háború kitörése után a holland gáztőzsdén a gáz 120 euró közelében állt, a robbanás a szankciók bejelentésénél történt, a csúcson augusztusban 350 dollár körül volt, most 200 körül stabilizálódott. Ironikusan hozzátette, az LNG-gáz kapcsán a környezetvédők nem panaszkodnak.

Az infláció feléért is az energiaár-emelkedés a felelős, hiszen megnőttek a szállítási árak, a gázzal pedig nem csak fűtünk, de a műanyagipar és a műtrágyaipar is használja, ami közvetetten hat az élelmiszerárakra, „amikre idén rájött még az aszály”.

Előadás a végén a miniszter a lengyelekről szólt, akik most szerint szerinte „kétszer olyan dühösek Brüsszelre, mint mi”, mert azt hitték, megkapják a forrásokat, de végül „azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül”.  Mindenesetre Varga hozzátette: a terv az, hogy a hazánknak járó pénz kapcsán támasztott követelményeket Magyarország november 19-ig végrehajtja, de illúziói sincsenek. Ha egyszer Ursula von Der Leyen még a választások előtt megüzente az olaszoknak, „ha nem viselkednek jól, ugyanazt kapják, amit mi”. Vagyis ez inkább a brüsszeli döntéshozók hangulatától függ, semmint a konkrétumokról – mutatott rá.

A teljes beszámolót Veczán Zoltán készítette, amelyet ide kattintva a Mandineren olvashatnak.

Fotó: Trieber Júlia