Az amerikai társadalom elhanyagolhatóan kicsi, mindössze három százaléka érdekelt az eltörlés kultúrájának (cancel culture) terjesztésében. Ezzel szemben a többség utálja az Egyesült Államokban uralkodó politikai megosztottságot, amely napjainkra odáig fajult, hogy ha valaki kritikát fogalmaz meg olyan, a liberálisok számára fontos kérdésekben, mint például az illegális migráció, azzal akár a barátait is elveszítheti. A CNBC műsorában Arthur Brooks, a Harvard Egyetem professzora beszélt arról, hogyan próbálja egy hangos kisebbség kontroll alatt tartani az Egyesült Államokat, és már a nagyvállalatok vezetőit is arra kényszerítenék, hogy csatlakozzanak az eltörlés kultúrájához, és álljanak melléjük a politikai háborúban.

Az amerikaiak „97 százaléka utálja”, hogy a politika megosztja a nemzetet, a maradék 3 százalékot pedig azok az aktivisták teszik ki, akik az eltörlés kultúráját népszerűsítik (cancel culture), és megpróbálják belekényszeríteni a nagyvállalatokat és az állampolgárokat a saját kultúrháborújukba – jelentette ki Arthur Brooks az American Enterprise Institute elnöke és a Harvard Egyetem professzora a CNBC műsorában. Brooks elmondta, hogy az elmúlt hat hónapban számos nagyvállalati vezetővel beszélt arról a kultúrháborúról, amely látványosan megosztja az amerikai nemzetet.

A professzor elmondta, hogy a beszélgetések során felhívta a vállalatvezetők figyelmét az erősödő aktivizmus jelenségére, amelyre szerinte eddig nem fordítottak kellő figyelmet. Az interjúban a nagyvállalatok vezetőihez intézett közvetlen üzenetében kijelentette:

a vállalati dolgozók három százaléka aktivista tevékenységet folytat ahelyett, hogy dolgozna. Ezek az emberek arra törekednek, hogy belekényszerítsék a vállalatokat a kulturális háborújukba és politikai állásfoglalásokba. Brooks hangsúlyozta, hogy a dolgozók jelentős többsége zaklatva érzi magát az aktivisták által.

Mint mondta, a vezérigazgatóknak ki kell állniuk magukért és a vállalat dolgozóinak többségéért, és világossá kell tenniük, hogy nem kötelesek részt venni Amerika kulturális háborújában.

Brooks szerint mára annyira súlyos a társadalmi megosztottság Amerikában, hogy

a jobboldali embereket akkor is kiközösítik a barátaik, ha egyetlen populista gondolatot sem fogalmaznak meg, hanem csak kritizálni merik a liberálisok számára fontos olyan dolgokat, mint például az illegális migráció.

Brooks arra is rámutatott, hogy ezek az aktivisták hadjáratot indítottak Elon Musk amerikai milliárdos ellen is, amiért megvásárolt a Twittert, és kiállt a szólásszabadság mellett. A liberális hangok most azt állítják, hogy aki Teslát vásárol, a gyűlöletbeszédet támogatja. A műsor kapcsán Elon Musk is reagált a Twitteren, ahol azt írta:

„El kell törölni az eltörlés kultúráját”.

A Harvard Egyetem professzora azt is elmondta, hogy a Twitter amerikai felhasználóinak csupán egy kis százaléka készíti a politikai tartalmak túlnyomó többségét. Nagyjából az amerikaiak 15 százaléka használja az alkalmazást, de jelentős többségük csak olvassa az ott megjelenő híreket, és nem formál véleményt, ezért úgy tűnhet, hogy a liberális hangok vannak többségben.

A CNBC műsorvezetője felidézte, hogy a Twittert övező botrányban egyre több olyan hír jelenik meg, amelyek a vállalat pénzügyi hátterének bizonytalanságáról szólnak, vagy éppen arról, hogy Elon Musk összetűzésbe került az Apple-lel. Brooks azonban úgy fogalmazott: ezek az információk akkor kelnek lábra, amikor az emberek a Twitteren tájékozódnak, és az ott ténykedő trollok bejegyzéseit olvassák. Arra is emlékeztetett, hogy a két óriásvállalat igazgatói kapitalista üzletemberek, akik üzleti alapon gondolkodnak, ezért a liberálisok által gerjesztett feszültség ellenére a jövőbeli profitábilis kapcsolatra koncentrálnak.

Forrás: hirado.hu

Kiemelt kép: artusbrooks.com