Az hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba – ez derül ki a Világgazdaság birtokába került hivatalos levélből.
Ezt az Európai Unió Tanácsának főtitkársága jegyzi és a leírtak értelmében
a globális minimumadót úgy lehetne alkalmazni itthon, hogy nem kell adót emelni. „Ez magyar siker” – értékelték a lap forrásai.
Globális minimumadó
Korábban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) 137 ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját adószabályaiba is átülteti a globális minimumadót,
ami egy 15 százalékos minimum társasági adó kulccsal történne meg
a nagy multinacionális vállaltokra kivetve. Ezt az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén még az idén májusban megszavazták.
Azonban az év végéhez közeledve az valószínűsíthető, hogy ezt az ambiciózus határidőt az államok nem tudják tartani, és az adószakértők szerint is a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy 2023-ra csúszik át a bevezetése. A halasztásnak számos oka van, köztük a tárgyalások megtorpanása az Európai Unióban először a lengyel, majd a magyar vétó miatt, valamint az Egyesült Államokban a szenátusi jóváhagyás hiánya egyetlen demokrata szenátor ellenszavazata okán.
A magyar álláspont
A magyar vétó kilátásba helyezésének oka, hogy a globális minimumadó méltányosság nélküli bevezetése
markánsan rontaná a gazdaság versenyképességét.Európai Unió Tanácsa
Itthon a társasági adó kulcsa 9 százalék, és ezen nem is akar változtatni a kabinet. Orbán Viktor miniszterelnök egyenesen „munkahelygyilkos intézkedésnek” nevezte a globális minimumadót. A magyar gazdaság sikerének egyik titka éppen az, hogy alacsony az adószint, tehát megéri idejönniük a külföldi cégeknek.
Azzal viszont, ha a globális minimumadó alkalmazása nem jár adóemeléssel, elhárul ez a kockázat, így pedig már a magyar kormány is elfogadhatja a bevezetését.
Ez azért fontos, mert a minimumadó kérdésében csak egyhangú döntés születhet, Magyarország nélkül pedig ez nem valósulhat meg.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: MTI Fotó: Ujvári Sándor
