Németországban megalakult egy új konzervatív párt, a Bündnis Deutschland (Szövetség Németország), amely deklaráltan a jobboldalon keletkezett politikai vákuumot akarja betölteni a közeljövőben. Noha a párt jövőbeli sikerét több – adott esetben még ismeretlen – tényező is befolyásolja, az kétségtelen, hogy a CDU/CSU pártszövetség balratolódásával a konzervatív, kereszténydemokrata szavazók a politikai senkiföldjén találták magukat az elmúlt évek folyamán, míg Alternatíva Németországért (AfD) pártot sokan még mindig szalonképtelennek tartják – ismerteti a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzését a Magyar Hírlap.
Az intézet kiemelte, hogy a felmérések szerint a német választók 52 százaléka keres magának új politikai „otthont”, ami okkal enged következtetni arra, hogy igény mutatkozna egy karakteresen konzervatív pártra, amely racionális, realista és bizonyos kérdésekben pragmatikus politikát ígér.
A Bündnis Deutschland (BD) programja alapján egyelőre megfelel ezeknek az elvárásoknak: elutasítják a genderideológiát, a női kvótákat, a beilleszkedésre képtelen bevándorlók importálását, valamint az ellenőrizetlen és illegális migrációt, amivel összhangban szigorúbb menekültpolitikát is szorgalmaznak.
A párt emellett hitet tesz Németország keresztény kulturális identitásának ápolása és megőrzése mellett, fellépne az EU centralizációs törekvéseivel szemben, továbbá a külpolitikában – a mostani ideológiavezérelt felfogással szemben – az ország érdekeit tartaná szem előtt az európai biztonsági architektúra keretein belül.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése arra világít rá, hogy a CDU/CSU pártszövetség miképp veszítette el konzervatív, kereszténydemokrata identitását, valamint arra is, hogy ezen balratolódás által egy olyan politikai vákuum keletkezett a német jobboldalon, amelyet egy hiteles konzervatív párt képes lenne betölteni, hiszen a választói igény adott erre.
A CDU elveszítette konzervatív identitását Európában az elmúlt száz évben a szociál- és kereszténydemokrata pártok kétségkívül dominálták a politikai arénát, és gyakorlatilag bizonyos időközönként mindössze a politikai váltógazdaság következtében szorultak ellenzékbe. Ezek a hagyományos középpártok azonban az elmúlt évtizedekben lassú erodálás áldozataivá váltak Európa-szerte, amiben jelentős szerepet játszott, hogy a progresszív korszellemhez idomulva identitásukat megtagadták, és ezáltal gyökértelenné és vízió nélkülivé váltak.
A globalizáció válságával, ami 2010 után meg inkább felgyorsult, a korábbi markáns, ideológiai határvonalak is egyre inkább elmosódtak a szociál- és kereszténydemokrata pártok között, mondanivalójukban a nemzeti identitás, a tradíciók, az önrendelkezés, a hagyományos családmodell, vagy a migráció terén egyre inkább csak árnyalatnyi különbségek voltak felfedezhetők.
Németországban sem volt ez másképp, amit jól szemléltet, hogy a 2021-es választás során szinte semmi különbség nem akadt már a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD programja között, a politikai paletta bal oldaláról a „zöldek” (Bündnis 90/Die Grünen), jobbról pedig az Alternatíva Németországért (AfD) jelentette a legfőbb kihívást a két nagypártra.
Végül 2021 decemberében egy szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció vette át az ország vezetését, amihez azonban elengedhetetlen volt, hogy a CDU/CSU pártszövetség történelme leggyengébb választási eredményét érje el, mindössze 24 százalékot szerezve. 1953 óta nem adódott arra példa, hogy a CDU 30 százaléknál kevesebb szavazatot kapjon a szövetségi választáson, sőt 19 alkalomból 12-szer 35 százaléknál is többen voksoltak a pártra.
Az elemzés teljes terjedelmében elolvasható a XXI. Század Intézet honlapján.
Fotó: Bündnis Deutschland Facebook
