Az uniós megállapodás is téma volt a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsor második felében, melynek vendégei Boros Imre közgazdász és Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő voltak.

Lánczi Tamás az uniós megállapodás hírével kezdte a beszélgetést, erről kérdezte vendégét.

Boros Imre közgazdász szerint a megállapodás egy lépést jelent előre, de az elmúlt hónapok brüsszeli mozgásait figyelembe véve óvatosan szabad örülni. A műsorvezető felvetette, hogy Lengyelország is megállapodott ugyan, de pénzt nem kap. Boros Imre szerint éppen ezért szabad csak óvatosan örülni, de a megállapodás ténye mindenképpen jót jelent. Meglátása szerint a magyar kormány nem fegyvertelenül ment harcba, és tesz róla, hogy ha nekünk valaki rosszat akar, abból a másiknak is hátránya legyen.

Lánczi Tamás a globális minimumadó kapcsán született megállapodás kapcsán felvetette, hogy Magyarországnak sikerült úgy megoldania a kérdést, hogy az iparűzési adó is beleszámítson.

Boros Imre elmondta, hogy ezt az adót még Trump csökkentette le és ezt fizetik az amerikai kis- és középvállalatok. Bidenék felemelték és azt akarják elérni, hogy mindenki emeljen, nehogy elveszítsék az amerikai cégeket. Most az első áldozat természetesen Európa. Magyarország megtalálta a megoldást azzal, hogy az iparűzési adót beleszámíttatja, ráadásul az uniónak is kínos lett volna, ha tovább feszegetik ezt a kérdést, hiszen amíg hazánk ellenáll, addig nem enyhül az amerikai nyomás Brüsszelen.

Az ukrajnai hitel kapcsán a közgazdász szerint a magyar kormány álláspontja már a járvány utáni hitelfelvételnél is azt mondta, hogy a déli tagállamoknak van erre szüksége, de mi nem állunk útjába a megoldásnak. Boros Imre szerint volt már a történelemben hasonló: az Egyesült Államok előtt a 13 gyarmat összedobta az adósságát és ebből jöttek létre a szövetségi intézmények.

Ezt a történetet szeretnék megismételni bizonyos körök Európában. Az ukrajnai költségvetés megsegítésére szánt összegnek az a megoldása, hogy mindenki beadja a maga részét, majd azt folyósítják, jobb mint a hitel és ebbe bele kellett mennünk, hogy ne mondhassák, hogy mi vagyunk mindig az akadálya a nagy európai ügyeknek.

Lánczi Tamás felidézte, hogy számos korrupciós botrány ütötte fel a fejét az Európai Parlamentben.

Boros Imre szerint az Európai Parlamentet teleültették a pénzvilág által sakkban tartott emberekkel. Az EP-ben nevével ellentétben törvénykezés nem zajlik, inkább egyfajta vitaklub. Az egyik vádlott például Dobrev Klára mellett ül az EP-ben, ez sokat elárul.

A közgazdász szerint határozottan elképzelhető, hogy egy üzleti háború zajlik itt. Arra a katariak rájöttek, hogy az EP-nek hatalma nincs, de hangja van, a képviselőket pedig meg lehet vásárolni. Ezzel valakinek sértették az érdekét és robbant a botrány – vezette le.

Szaúd-Arábia és Kína viszonyában beállt változás Boros úgy jellemezte, hogy az energia tekintetében két nagy játékos van: a szaúdiak és az oroszok. Ha a kínaiak képesek a kettőt egy kézben tartani, az hatalmas fegyvertény. Kína egyébként is szeret gazdasági szinten borsot törni az USA orra alá, katonailag még nem ér fel hozzá, de gazdaságilag már igen. Ennek fényében értelmezendők azok a hírek is, melyek szerint a jüanra állnának át a nemzetközi kereskedelemben a dollár helyett.

Az olajembargó életbe lépéséről is kérdezte vendégét Lánczi Tamás.

Boros Imre elmondta, hogy hazánk változatlanul kapja a kőolajat a Barátság vezetéken és van egy nagyobbrészben nemzeti kézbe visszavett vállalatunk. A nemzetközi helyzet ugyan nem a legjobb, de a magyar ellátás jövőre biztosan garantálható lesz. 2023 nehéz év lesz, de ha nem esünk recesszióba, vagy egy kicsit még növekedünk is, akkor 2008 fordítottja lehet a helyzet: mi előre megyünk, mások visszaesnek.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: Boros Imre (Fotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)