Az Ipsos felmérése szerint globálisan az emberek 73, magyar viszonylatban a válaszadók 67 százaléka tart attól, hogy a közeljövőben újabb világégés fog pusztítani.

Az ukrajnai háború az emberek biztonságérzetét is jelentősen befolyásolja – ez derült ki az Ipsos globális közvélemény-kutatásából, amelyet még ősszel, szeptember 23. és október 7. között végzett.

Az igen széles körű, harminchárom országban 32 ezer ember bevonásával készített felmérés eredményei azt tükrözik, hogy a megkérdezettek átlagosan 73 százaléka érzi úgy, hogy az elkövetkezendő 25 évben újabb, az első és a második világháborúhoz hasonlatos globális konfliktus boríthatja lángba a világot

– ez pedig 10 százalékos növekedés a tavalyi, hasonló jellegű kutatáshoz képest.

 A listát Ausztrália vezeti, ahol az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal többen, a megkérdezettek 81 százaléka tart egy újabb világháborútól.

Az élbolyban ott van Írország, Mexikó és Peru (80-80 százalék), de a háborút legjobban erőltető USA esetében is 76 százalékos a félelem.

Érdekes, de az ukrán válaszadók „mindössze” 70 százaléka gondolt a jelenlegi szituáció lehetséges kedvezőtlen következményeire, míg

Magyarország esetében 67 százalékos az arány.

A legkevesebb aggódás a japánok részéről tapasztalható, ott a kutatásban résztvevők 51 százaléka feltételez egy újabb világméretű fegyveres konfliktust.

A legnagyobb különbséget a tavalyi kérdőívhez képest Belgiumban mérték, ahol 18 százalékkal többen valószínűsítették a világháború kitörését.

Fegyverkezz okosan!
Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban növekszik az elvárás a katonai kiadások növelését illetően. A megkérdezettek 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a fenyegetés miatt a saját kormányának több pénzt kell elkülönítenie védelmi kiadásokra.

Nem meglepő módon ebben a szegmensben Ukrajna vezet 92 százalékkal
– tegyük hozzá, az ország mára gyakorlatilag semmit nem költ védelmi kiadásra, ahogyan az állam működésére sem, mert nincs neki miből, így mindent a Nyugat finanszíroz.

A lista második helyén India (84 százalék), majd Lengyelország (81 százalék) áll.

Egy ponttal, 67 százalékra esett azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy a gazdasági hatalom erősebb a katonainál. Ez nagy valószínűséggel a Moszkva elleni gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatos egyre eltérőbb megítélésnek köszönhető.

Forrás (teljes cikk): mandiner.hu

Fotó: 123RF