Miközben a legtöbb környezetvédő arról vitázik, hogy napelemekkel vagy szélturbinákkal kellene inkább telepakolni Magyarországot, elérhető egy technológia, amely mindennél olcsóbban és hatékonyabban termelne energiát a magyarok számára. Azt ugyanis a legtöbben ismerjük, hogy a termálvízforrások nagyhatalma vagyunk, de azt már kevesen tudják, hogy a geotermikus energiát a gyönyörű fürdőkben való pancsolás mellett a rezsiszámláink drasztikus csökkentésére is fordíthatjuk a Kárpát-medencében.

A geotermikus energia fogalma elsőre rendkívül semmitmondó műszónak tűnhet, valójában viszont egy igen egyszerű gondolat zseniális megvalósításával létrejövő tiszta, zöld energiát jelent. Röviden ugyanis arról van szó, hogy a Föld belső hőjének hasznosításával állíthatunk elő energiát, így például áramot. Homályos földrajzórai emlékekből bárki felidézheti, hogy a Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként hozzávetőleg 3°C-kal nő a hőmérséklet. Csakhogy Magyarország egyes területein már két kilométer mélyen is 120°C-os termálvizet találunk. Vagyis a geotermikus energia tekintetében hatalmas a hazai potenciál.

Egy ilyen impozáns ismertető után sokakban felmerülhet a kérdés, hogyha ennyire jó lehetőségek rejlenek ebben a technológiában, akkor miért nem csinálta ezt már meg valaki? Erre a rövid válasz, hogy már megcsinálták, Izlandon. Ma ugyanis a szigetország a háztartásainak 93 százaléka számára biztosítja közvetlenül geotermikus energiával a fűtését, aminek egy szintén nagyon fontos hozadéka, hogy az izlandi fővárosban a levegő minősége drámaian javult, egyes zöld szervezetek szerint pedig világviszonylatban is kiemelkedően jó minőségű.

A hitelesség jegyében természetesen meg kell említeni, hogy az aktív vulkanikus szigetnek számító Izland még Magyarországnál is kedvezőbb adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia kiaknázása tekintetében. Mindennek ellenére hazánk, amely ezer szállal van ráutalva történelmi öröksége folytán az orosz gázcsapokra (de mint látjuk a nyugati LNG szállítmányok is inkább csak a függőség irányának megfordítását jelentenék – a szerk.), elemi érdeke lenne ezeknek a tiszta, megújuló energiaforrásoknak a minél nagyobb arányú kiaknázása.

Adódik a kérdés, hogyha a geotermikus energia hazánk számára egy ennyire specifikusan jó megoldást jelentene akkor miért csak a napelemekről és szélkerekekről hallunk általában a nyilvánosságban. A válasz persze igen egyszerű: üzleti érdekek. Tudjuk, hogy a fosszilis energiaforrások megítélésének romlásával, valamint a technológia fejlődésével a különböző megújuló energiaforrásokra építő vállalatok hatalmas összegeket fektettek abba, hogy a társadalmakat megnyerjék a saját termékeik számára. Amikor tehát a napelemek és az éjszaka komikus problémájáról vagy éppen a madarakat gyilkoló szélkerekekről olvasunk, akkor jobb mihamarabb újra megkapaszkodnunk a realitások talaján, vagyis abban, hogy nagy valószínűséggel éppen valamelyik megújuló energiát hasznosító rendszer gyártójának a tollba mondott narratíváját olvassuk éppen.

Annyi kitekintésre azonban mindezek ellenére is szükség van, hogy a szélenergia ügyét górcső alá vegyük Magyarországon. Tudvalevő, hogy a kormány finoman szólva sem támogatta a szélkerekek hazai elerjedését, pongyola megfogalmazással pedig akár azt is mondhatjuk, hogy gyakorlatilag betiltotta. A miértekre itt nem célunk egyértelmű választ találni, de az kijelenthető, hogy ez a döntés megosztó úgy a közvélemény, mint a szakma képviselői számára. Sokan meggyőződéssel támogatják, míg mások hevesen ellenzik. Ha azonban a minden sarokban megbúvó üzleti érdekeket emlékezetünkbe idézzük, akkor ezt rendjén lévőnek is tekinthetjük. Azonban van egy objektívebb probléma a magyarországi szélenergia kérdéssel. Méghozzá az, hogy meteorológiai értelemben hazánkban nincsenek olyan jelentős áramlatok, légmozgások, amelyek a szélenergia feltételét jelentik. Közérthetően fogalmazva Magyarországon a szélkerekek telepítése nagyjából arra a logikára épülne, hogyha majd fúj a szél akkor pörög egy kicsit és termel valamennyi áramot, egyébként meg az autópályáról szemlélve jól néz ki a repceföld közepén.

A Pesti Srácok teljes írása itt olvasható.

Szerző:  Samók Dávid

Kép: Krizsán Csaba