Van egy falu Zala vármegyében, amely – ez nem túlzás – legalább két évtizeddel megelőzte a korát. Most, hogy a legtöbb önkormányzatban rádöbbentek arra, hogy mekkora gondot okoz nekik az energiaválság, Nagypáli vezetői – ha kényelmesen nem is tudnak hátradőlni az írószékükben, mert van teendőjük nekik is bőven –, de sokkal nyugodtabban fogadják az áremelkedésről szóló híreket.

Köcse Tibor polgármester 1996-ban úgy döntött, fejlett, európai színvonalú, önfenntartó, környezettudatos települést alakít ki Nagypáliból és mára mindez valósággá vált.

A történet 1996-ban kezdődött, amikor egy időközi választáson megválasztották polgármesternek Köcse Tibort. A falu irányítója és a képviselők nem tétlenkedtek, már egy évvel később meghirdették a Zöld Út falufejlesztési programot. Azt tűzték ki célul, hogy egy fejlett, európai színvonalú, önfenntartó települést alakítsanak ki, amely eközben megőrzi a magyar, azon belül a göcseji falvak hagyományait. Már a kezdetektől meghatározták a fejlesztési irányokat: megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, környezettudatosan élnek, erre ösztönzik az ott élőket, közösségeket építenek, nagy szerepet szánnak a környezetvédelemnek és a turizmusnak, helyi termékeket állítanak elő.

De hogy miként jutottak ilyen elhatározásra – hiszen általában nem ez a szemlélet jellemzi a magyar önkormányzatokat, főleg nem a kisebb falvak vezetőit –, Köcse Tibor a Mandinernek elmondta, 1991-től vállalkozóként dolgozott, energiatakarékos családi házakat építettek, de a korábbi munkahelyén is több új ötlettel állt elő, amelyet alkalmaztak is, így benne volt a gondolkodásában a megújulásra való törekvés. S amikor polgármester lett, azon töprengett, hogy az egyébként átlagos helyzetű településnek melyek lehetnek a kitörési pontjai, amelyek révén hosszú távon gazdaságosan működhetne. Készítettek SWOT-analízist, ellátogatott Ausztriába, Németországba, ott is látott sok olyan hasznos dolgot, amelyet Magyarországon is meg lehet valósítani.

Első körben elhatározták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy növeljék a falu lélekszámát és megállítsák az elöregedését.

Ez már csak ezért is nagyon fontos volt, mert akkoriban az önkormányzatokat fejkvóta alapon finanszírozták, így kapták az állami normatívát. A különböző intézkedéseknek köszönhetően – többek között kiépült egy amerikai stílusú lakópark, mely jelenleg csaknem 80 családnak biztosít otthont – sikerrel is jártak, hiszen 1996-ban 274-en laktak ott, most csaknem 600-an. S ami külön örvendetes – amellett, hogy tisztelik az időseket és törődnek is velük – és a falu fiatalodását mutatja, hogy az első Mikulás-ünnepségen 12 gyermek kaphatott csak csomagot, tavaly decemberben már 110.

A Mandiner teljes cikke itt olvasható.

Szerző: Almási B. Csaba

Kép: Önkormányzat