TGM itt hagyott bennünket, 74 éves korában. A baloldali filozófusról meglepően sok jobboldali nekrológ született. Írják, hogy halottról jót vagy semmit, így minden megemlékezés inkább méltatja nagy műveltségét, intellektuális gondolkodó voltát, ám amivel nem lehetett egyet érteni. Nagy gondolkodó, nagy műveltséggel, akit „intellektuális kalandvágy” fűtött, így sokat tévelygett. Életútja a „szocialista baloldaltól, a szocialista baloldalig” vezetett, ám közben volt anarchista, konzervatív, liberális, és marxista. Marxistaként halt meg, aki magát a „maga módján kommunista” jelzővel illette. Talán életútja egyenesebb, ha teológiával foglalkozott volna. Ettől apja féltette, és amikor görögöt kezdett tanulni, nehezményezte, hogy bizonyára az Újszövetséget akarja eredetiben olvasni. Mindkét nősülése templomban történt, és zsidó gyökereit is ápolta, fiát a Talmud és a héber nyelv ismeretére vezette. A kereszténység lényegéről a legpontosabb meghatározást adta, ezért mondtuk, hogy jobb lett volna, ha teológiával foglalkozik a marxizmus helyett. Mit is mondott?

A Klubrádió egyik adásában azt mondta, hogy 2000 éves a kereszténység, de tanításai nem ismertek. Jézus eszménye valójában a szüzesség. Nem magunkkal, hanem Istennel kell foglalkoznunk. Az isteni Atyát kell szeretnünk és persze egymást. Arról nincs tudomásunk hogy értette e a maga módján kommunista, a marxista, a jézusi megváltást, hogy valójában a mi bűneinkért feszítették keresztre, hogy bennünket az Atyához vihessen, de a Jézus eszményt jól látta.

A Bibliából talán kevésbé szűrhető le ez a jézusi eszmény, inkább a szentek életéből, tanításaiból. Mégis a Biblia több helyen utal erre, például a Szűztől való születés, az apostolok élete, akik elhagyva családot, feleséggel testvéri kapcsolatban élve, csak Istent szolgálták. Szent Pál utal arra, hogy „jobban szeretném, ha ti is úgy élnétek, mint én”, azaz szűzen. A Teremtés történetéből látszik, hogy a bűnbeesés előtt, nem volt testiség, nem szégyenkeztek egymás előtt, pedig mezítelenek voltak. A szégyenkezés, a testiség, a gyermeknemzés földi módja a kígyó műve, csak a megjelenése, a bűnbeesés után következett be. Jézus valójában azért jött, hogy a bűnbeesés előtti szűzi állapotba vigyen vissza bennünket. Így hát valójában Jézus eszménye a szüzesség, jól látta TGM a gondolkodó filozófus.

Nem magunkkal, hanem Istennel kell foglalkoznunk – ezt is jól látta. Minden földi dolog elveszi a figyelmet Istentől. Sokan annyira belefeledkeznek földi dolgaikba, hogy elfeledkeznek Istenről, hogy őhozzá térünk majd meg halálunk után. A keresztény szenteknek Isten még a más emberekkel való barátkozást is megtiltja, olvasható ez sok szent életrajzi könyvében. Vajon TGM olvasott szentek életét is, vagy csak tisztán látott teológiai kérdésekben, míg ez másról nem mondható el, ha arra gondolunk, hogy mennyit tévelygett, az anarchiától, majd baltól, balig.

Azt azért meg kell jegyezni, hogy amikor azt mondta, a „magam módján kommunista vagyok” még hozzátette: nem a lenini tradíció értelmében. Antikommunista is, a kommunista bolsevizmust nem támogatta. Valójában egy nagy idealista volt, elhitte Marxnak hogy a mennyország lehozható a földre. A kommunizmus ugyanis a földi mennyország elképzelése, Isten nélkül. Fontosnak tartotta TGM az egyenlőséget, az emberek egyformán értékesek. Sokat emlegette Rousseau eszméit a nevelésről, társadalomról vallott nézeteit. A nevelésről: hogy lehet szabaddá tenni a gyerekeket, de azért ne váljanak elvadultakká. „Hogyan lehetséges az, hogy mindenkinek jó legyen?” TGM valójában mindig jobbítani akarta a társadalmat, csak nem éppen jó helyen kereste. Küzdött az egyenlőtlenségek ellen. Tudott mondani váratlan, meghökkentő dolgokat, vagy éppen kategorikus kijelentéseket, amelyek túlzóak, nem igazán lehetett velük egyetérteni. Azt mondta például, hogy „szocializmus, vagy fasizmus”. Ha nem szocializmus, akkor az, neki már fasizmus volt. Hamar befejezte az SZDSZ-ben a pályáját, aztán visszament a baloldalhoz. Így halt meg marxistaként, azt csak remélni tudjuk, hogy nem Isten nélkül, mint a marxisták, hiszen ő a maga módján volt az, ebbe még Isten is beleférhetett.

Tudjuk ugyanis, hogy aki Istennel élt a földön, az Istennel fog élni odaát is. Aki viszont Isten nélkül élt a földön, odaát is nélküle fog.

„Az ÚR, a te Istened legyen veled!” (2Sám14,17)

Pók Katalin

Nyitó kép: MTI/Beliczay László