A „spájz” ezúttal Ausztria, ahol a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorelhárítási Hivatal januárban kiadta új jelentését. Ebben arra figyelmezteti az ország vezetőit, hogy Ausztria „kémparadicsommá” vált az iráni, az orosz, a török és a kínai titkosszolgálatok számára.

A JerusalemPost idéz a jelentésből: „Az évek során Ausztriában (is) elterjedt az iráni titkosszolgálatok hálózata. A polgári belföldi és külföldi megfigyelésért az Információs Minisztérium (MOIS) a felelős. A katonai, otthoni és a külföldi hírszerző szolgálatok az Iráni Iszlám Forradalmi Gárdához tartoznak és IRCG-IO néven tartják őket számon. Nem elhanyagolható szerepet tölt be a Quds Force katonai különleges egység sem, amely a területen kívüli katonai műveletek mellett titkosszolgálati információk megszerzésére specializálódott.”

Az IRCG-t az Egyesült Államok 2019-ben külföldi terrorszervezetnek minősítette, és most januárban az Európai Parlament is megszavazta azt a még nem kötelező erejű határozatot, amely szintén terrorista szervezetként tekint rá.

Ezzel kapcsolatban az EU vezető diplomatája, Josep Borrell azt nyilatkozta, hogy az EU-nak bírósági ítéletre van szüksége, amely kimondja, hogy az IRGC terrorista tevékenységet folytat, mielőtt a 125 000 fős katonai erőt terrorista szervezetként be lehetne tiltani az Unióban.

Az osztrák titkosszolgálati jelentés szerint Ausztriában a kiberkémkedést nagyrészt Oroszország, Kína és Irán hajtja végre. A dokumentum szerint a külföldi kémszolgálatok „vonzónak” tartják, hogy osztrák területen tevékenykedjenek, mert „nagyon csekély a büntetés veszélye”,valamint „az osztrák hírszerző szolgálatok más európai szolgálatokkal ellentétben nagyon gyenge hírszerzési hatáskörrel rendelkeznek”.

A jelentés szerint Ausztria a kémtevékenység melegágya „jó geopolitikai helyzete” és gazdasági ereje miatt, emellett számos nemzetközi szervezet otthona is. Az Osztrák Gazdasági Kamara a honlapján arról számolt be, hogy „2022 első felében Ausztria 98,1 millió euró értékben exportált árut Iránba, ami +113,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest”.

Ausztriában a kémkedés a diplomácia álcája alatt zajlik a külföldi nagykövetségeken és konzulátusokon. A külföldi kémek „klubokban, kulturális központokban, sajtóügynökségekben, légitársaságokban vagy más üzleti helyszíneken is működnek”

– írták az osztrák titkosszolgálati tisztviselők.

Az ország fontos helyszíne a török MIT hírszerző szolgálatnak is, mivel rendkívül magas  a „török származású” emberek száma.

„A török hírszerző szolgálatok elsősorban a rezsim és az ellenfelek bírálóira, valamint a Gülen-mozgalom és a PKK tisztázására összpontosítanak, mivel ezeket a török kormány szélsőségesnek vagy terroristának minősíti”

– áll a közleményben.

A jelentés szerint a kínai kémművelet célja a „külföldi katonai erők katonai képességeivel” kapcsolatos információk gyűjtése, valamint „katonai vonatkozású tudományos és technológiai információk” beszerzése.

Az osztrák jelentés szerint az orosz hírszerzés „egy ideje változatlanul nagy intenzitással” működik Ausztriában. A kémműveletek célja, hogy az Orosz Föderáció számára kiemelten fontos intézményekbe Oroszországhoz hű alkalmazottakat toborozzanak.

A lap egy 2019-es cikke szerint 2007 és 2017 között az iráni ügynökök voltak a Német Szövetségi Köztársaságban is a legaktívabb kémek. Abban az évben egy berlini bíróság négy év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a 31 éves pakisztáni állampolgárt, Mustufa Haidar Syed-Naqfit, aki az iráni hírszerző szolgálatnak dolgozott, és aki „Németország és egy másik NATO-tag ellen kémkedett”.

A német ügyészek szerint Haidar Syed-Naqfit bízták meg, hogy azonosítsa az izraeli és zsidó intézményeket, valamint az izraeli szószólókat Németországban, Franciaországban és más, meg nem nevezett nyugat-európai országokban. Ezenkívül egy német-zsidó újság berlini főhadiszállását és Reinhold Robbét, a Német-Izraeli Baráti Társaság korábbi vezetőjét is megfigyelte.

Tevékenységéért – amíg le nem bukott – a fent említett iráni Quds Force-tól euró-ezreket kapott.

Kép: Pixabay