A két éve indított programból eddig 40-50 milliárdot hívtak és kötöttek le az agrárium szereplői, ez évtől újabb több tízmilliárd forint segítheti az öntözésfejlesztést.

A tavalyi aszálysokk rávilágított arra, hogy a termelési kockázatok csökkentése egy-egy gazdaság elemi érdeke. Ebbe az is beletartozik, hogy az eddigieknél komolyabban kell foglalkozni az öntözéssel. Az országnak legalább azt a szintet kellene elérnie, amit már a ’80-as években felmutatott. Akkoriban elméletileg 400 ezer hektáron alakították ki az öntözés feltételeit – ma a gazdák összesen 200 ezer hektárra rendelkeznek érvényes vízjogi engedéllyel, ténylegesen azonban 100-120 ezret öntöznek. Így az öntözött földek az 5 millió hektár körüli teljes mezőgazdasági terület legfeljebb 2-3 százalékát teszik ki.

Európában 8 százalék körüli az átlagos arány, és ha elérjük a 400 ezer hektárt, akkor mi is ehhez a szinthez tartozunk majd. Ez utóbbi számot tartalmazzák a kidolgozott hivatalos öntözésfejlesztési tervek is: a kormányzati elképzelések szerint a ténylegesen öntözött mezőgazdasági területeket 2024-re meg kellene duplázni, vagyis 200 ezer hektárra bővíteni, 2030-ra pedig legalább a 350 ezer hektárt elérni.

Az egy gazdaságban – vagy több összefogásával – kialakított öntözőrendszer meglehetősen drága mulatság, hektáronként akár 3 millióba is kerülhet, s a beruházásnak meg kell térülnie. A korábbi 71 milliárdos kereten felül 2023-tól újabb 100 milliárd forint segíti a termelőket, öntözési közösségeket. (Ez utóbbiból már 147 működik az országban.) A szántóföldeken, ültetvényekben kialakított berendezések működtetéséhez folyamatosan rendelkezésre álló öntözővíz szükséges. Erre leginkább nem a talaj mélyén lévő vízkészletet kellene használni, hanem ahol csak lehet, célszerű a vizet az öntözési hely közelébe vezetni.

De ez már nem a gazdálkodó feladata. Az Agrárminisztérium a főműfejlesztések érdekében 136 tételből álló listát állított össze. Ez a rész foglalkozik a fő- és mellékcsatornák, tározók, átereszek, átemelők, zsilipek, gátak rendszerének korszerűsítésével. Egyébiránt az elmúlt években már ezeken is folyt korszerűsítési munka számos helyen az országban. E célokra hazai állami forrásokat kell felhasználni.

Forrás: Szabadföld

Kiemelt kép: Agrárszektor