Brüsszel egy tizedik szankciós csomagot is el akar fogadni Oroszországgal szemben, noha az eddigi intézkedések sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt Szijjártó Péter szerint kifejezetten visszaütöttek. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarország energiaellátása biztonságban van. A jövőben pedig Azerbajdzsánból is vásárolhatunk földgázt.
Magyarország földgáz ellátása biztonságban van, mert a Gazprommal kötött hosszú távú, 15 éves szerződést hiánytalanul teljesíti az orosz fél, tehát az ország közép- és hosszú távú ellátása biztosított – szögezte le az Origónak adott interjúban Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a kormány célja ettől függetlenül az, hogy diverzifikáljon.
„Minél több forrásból lehet földgázt beszerezni, annál jobb. (…) Fizikailag legkönnyebben, legnagyobb mennyiségben, relatív a legkevesebb bonyodalommal Azerbajdzsánból lehet majd [földgázt] Magyarországra hozni” – fejtette ki, hozzátéve: már meg is kezdődtek a tárgyalások a beszerzésről.
A tárcavezető kitért természetesen a háborúra is, aminek kapcsán hangsúlyozta: az Oroszország elleni szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ennek ellenére Brüsszel tovább erőlteti az európai gazdaságra nézve káros intézkedéseket. „Már a háborút megelőző években is hiányzott a pragmatikus, racionális párbeszéd lehetősége az Európai Unióból, jelenleg pedig ha valaki észszerű érvelést fogalmaz meg, azonnal a Kreml propagandistájának, Putyin szövetségesének nevezik. (…) Abból, hogy az eddigi kilenc szankciós csomag nem működött, mi azt a következtetést vonjuk le, hogy más politikát kellene választani, de Brüsszel szerint kell egy tizedik csomag is” – mondta Szijjártó Péter.
A politikus arról is beszélt, hogy meglátása szerint a veszélyek korát éljük, hiszen az elmúlt 12 év gyakorlatilag teli volt válságokkal, amit a magyar kormány a lehetőségeihez mérten jól kezelt, a baloldal viszont katasztrófába taszította volna az országot.
„Mi magyarok átéltük az elmúlt években a vörösiszap-katasztrófát, a pénzügyi válságot, az illegális migrációs válságot, a koronavírus-járványt, majd annak gazdasági következményeit is, és ekkor tört ki a háború a szomszédunkban. Túl a háborún – ami egy biztonsági válságot jelent –, élelmiszer- és globális energiaellátási krízissel is szembe kell néznünk, ráadásul a migrációs hullámok egyre erősödnek, mindezek mellett pedig a hidegháborúnál is rosszabb helyzetet teremtő globális politikai viszonyrendszer jön létre a szemünk láttára. Ha ezt a sok válságot a baloldal kezelte volna, akkor Magyarország most igazán komoly bajban lenne – fogalmazott.
Az interjúban szóba került továbbá a paksi bővítés, amelyet Szijjártó Péter elengedhetetlennek tart Magyarország energiabiztonságának szempontjából, de az ukrajnai magyarság helyzete is. Erről azt mondta: „2015-ben Ukrajnában először születtek olyan döntések, törvények, amelyek visszalépést jelentettek a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti kisebbség jogérvényesülése szempontjából. Ez volt az az időszak,
amikor elkezdték megnyirbálni a kisebbségi nyelvhasználatot elsősorban az oktatás területén, de a közigazgatásban, a kultúrában és a médiában is ezt tették. (…) Ez Európában a mai világban példátlan.”
Hozzátette, hogy a háború miatt ez az ügy zárójelbe került, „de nem felejtjük el”.
Forrás: Magyar Hírlap
Kiemelt kép: Facebook
