A valódi energiaársokkal még nem szembesültek az európai vállalatok, de a lakosság sem lesz sokkal jobb helyzetben.
A német ipari szereplőknek legalább 40 százalékkal kell majd többet költeniük energiára idén, mint tették azt 2021-ben, az orosz–ukrán háború által kiváltott energiaválság előtt – írja a Reuters. A lap az Allianz Trade nemzetközi biztosítótársaság nemrég közzétett tanulmányára hivatkozik, amely a lejáró szerződéseket, valamint a késleltetett nagykereskedelmi árhatásokat vette alapul.
„A nagy energiaársokk még mindig az európai vállalatok előtt áll”
– olvasható a tanulmányban. 2022-ben még sikerült mérsékelni a magasabb vállalati közüzemi számlákat, ugyanis a nagykereskedelmi piacok hosszú átfutási ideje és a kormányzati beavatkozások enyhítették a megugró árak azonnali hatását, mely amiatt alakult ki, mert Oroszország visszafogta a nyugatra irányuló energiaexportot.
Az áremelkedések Európa-szerte 1–1,5 százalékkal fogják sújtani a vállalati profitot és a beruházások csökkenéséhez vezetnek, ami Németország esetében az Allianz Trade becslései alapján 25 milliárd eurót (mintegy 940 milliárd forintot) jelentene.
A tanulmány azonban azt is megjegyzi, hogy a német vállalatok pénzügyei stabilnak mondhatók, és az államilag bevezetett gázárplafon segítséget jelenthetne.
2022-ben reálbérek is gyors iramban csökkentek: Az első negyedben 1,8 százalékkal, a másodikban 4,4 százalékkal, a harmadik negyedben 5,7 százalékkal, miután már 2021 utolsó negyedében is 1,4 százalékkal lettek alacsonyabbak. Közben az infláció 2022-ben átlagosan 7,9 százalékot ért el, de az élelmiszereknél 20 százalék fölött van, miközben a bérek és fizetések három és négy százalék közötti emelkedést mutatnak.
A nyugdíjasok helyzete különösen nehéz. A nyugdíjak 2022-ben 5,35 százalékkal emelkedtek nyugaton, keleten – a nagyon alacsony nyugdíjak magas száma miatt – 6,12 százalékkal. 2023-ban még rosszabb lesz a helyzet, a nyár folyamán a nyugdíjak 3,5 illetve 4,2 százalékkal fognak emelkedni, vagyis a továbbra is száguldó inflációnak még a nyomába sem jutnak el.
A nyugdíjak inflációs csökkentése tudatos politika, mivel a kormány megítélése szerint az államháztartás nem bírja a nyugdíjasokat a szokott szinten ellátni.
Hogy ezzel szemben mi minden másra van pénz – például a négy öt millió migráns magas színvonalú ellátására, arról a Neokohn már több ízben is tudósított.
A helyzet a bérből és fizetésekből élők számára 2023-ban sem fog javulni. Az infláció mértéke alig fog csökkenni, hivatalos kijelentések szerint előreláthatólag hat százalék körül fog mozogni, miközben egyetlen gazdasági ágazatban sem számíthatnak a dolgozók hasonló nagyságú béremelésekre.
Hasonló a helyzet a megtakarításokat illetően. Bár a folyószámlákon és bankbetétekben 2022-ben körülbelül ugyanakkora összegek voltak, mint az előző évben, ezek reális értéke azonban kilenc százalékkal volt alacsonyabb mint 2021-ben.
Miután az elmúlt hónapokban az ingatlanok ára süllyedni kezdett, a németek vagyonának értéke is csökkenőben van.
A rendszermédia az elszegényedést vagy egyszerűen mint sorscsapást veszi tudomásul, vagy a gaz kapitalizmust okolja. Mélyen hallgat arról a tényről, hogy az elszegényedés a kormány tudatos politikájának kívánatos következménye, hiszen ezzel bolygónk megmentését szolgáljuk.
Kiemelt kép: Twitter
