Hallásellenőrző alkalmazás a hallás világnapján és magyar Nobel-díj a hallás elméletének kidolgozásáért

Az alkalmazás segítségével mindenki saját okostelefonjával tesztelheti a hallását

A hallás világnapján, március 3-án saját hallásellenőrző alkalmazásának az előnyeire hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO.

Az alkalmazás segítségével mindenki saját okostelefonjával tesztelheti a hallását – mondta Shelly Chadha, a WHO halláskárosodás elleni osztályának a munkatársa.

Elmondása szerint világszerte minden tizenötödik ember számít hallássérültnek. Minden négy gyermekből pedig három esik át még az ötödik születésnapja előtt egy vagy több fülgyulladáson, amit ha elhanyagolnak, az krónikus hallásproblémákhoz, siketséghez vagy akár életveszélyes komplikációkhoz is vezethet.

A hallásproblémákat a WHO szakértője szerint sajnos gyakorta nem diagnosztizálják idejekorán. Számos országban pedig nincs is elegendő fül-orr-gégész szakorvos sem a feladat ellátásához. A WHO ezért a háziorvosok és a kórházi személyzet képzésére helyezné a hangsúlyt a hallásproblémák rutinszerű tesztelése érdekében.

Érdemes ebből az alkalomból megemlékeznünk egy világhírű magyar tudós életútjáról, aki a hallás élettanának élvonalbeli kutatója volt. Éppen száz évvel ezelőtt doktorált a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Békésy Szentgyörgyi Albert mellett a második kutató, akinek Magyarországon végzett alapkutatásaiért ítélték meg a díjat. Nevét 1948 után hazájában sokáig elhallgatták, miközben életútja kettészakadt. 1946-ig Magyarországon élt, majd Stockholmban, később az Egyesült Államokban.

Szülei 1898-ban Pécsett kötöttek házasságot. Édesapja Kolozsvárról, édesanyja Szlavóniából származott. Apjával magyarul, anyjával németül beszélt. Apja bölcsészdoktori diplomát szerzett, de a Kereskedelmi Minisztériumban lett főfelügyelő, 1900-ban Münchenben szaktudósító, majd 1910-ben Konstantinápolyban, illetve Zürichben követségi alkalmazott. 1915/1916-ban Bernben találjuk, majd Prágán keresztül visszakerült Budapestre. Édesanyja, Mazaly Paula 1923-ban elvesztette férjét, de a család motorja maradt.

A különböző állomások jelzik, hogy Békésy György hol járt iskolába. A legegyöntetűbb képzést a müncheni elemi iskolában kapta. Majd Pécsett járt az Ágoston téri iskolába, ahol a 4. osztályt végezte el.

Ezt követték az isztambuli évek, ahol francia nyelvű gimnáziumba járt, majd 1913-ban Budapesten az Attila úti Werböczy gimnáziumban folytatta tanulmányait. Ezt követte Zürich és Bern, ahol magántanulóként két és fél év alatt négy osztály anyagát sajátította el. 1916 őszén érettségizett. A féléves órás- és műszerész-inaskodás után – ahol megtanult valójában preparálni –, 1917-től a berni egyetem hallgatója lett.

Rövid hazai katonáskodás után nagy nehezen felmentették. Az első világháború után 1918-ban újra Svájcban találjuk. 1921 nyarán abszolutóriummal vegytant végzett. Budapesten a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen 1923-ban Tangl Károlynál (1869–1940) fizikusi doktori címet szerzett. Doktori értekezésének rövid változata 1927-ben német folyóiratban jelent meg.

Az 1923–27 közötti időszak a munkahelykeresés jegyében zajlott. Rövid ideig a Süss cégnél dolgozott, sikertelenül pályázott a jenai Zeissnél, illetve a budapesti Egyesült Izzó Kutatólaboratóriumánál. 1924-tél a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott, Paskay Bernát igazgató jóvoltából, ahol munkahelyi kötelezettségei után kedvére kutathatott. Majd 1925-ben Siemens-ösztöndíjat kapott. Ekkor kezdett el foglalkozni a közép- és belsőfül anatómiájával és fizikájával.

Másodmagával dolgozta ki azt a mindenre kiterjedő akusztikai rendszert, amely a terem utózengési idejének meghatározásától kezdve az elektroakusztikai eszközök jellemzőinek meghatározásáig és elhelyezésüknek módjáig terjedt. Az 1930-as években a Magyar Rádió stúdióinak akusztikus tervezését ő végezte.

A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának Anatómiai Intézetében Schimert Jánosra,a fiatal adjunktusra bízták. Őt mi Szentágothai Jánosként (1912–1994) ismerjük.„Az általa feltett kérdésekre nem tudtam válaszolni” – mesélte Pécsett egyetemi előadásában 1962-ben Szentágothai professzor, a későbbi akadémikus.

Békésy külön engedéllyel vihette haza az emberi fejeket, így végezte el otthon a belső fül preparálását.

Folyamatosan tette közzé a hallással kapcsolatos dolgozatait, melyekre a nemzetközi közvélemény is felfigyelt.

1931-ben a Német Onkológiai Társaság Denker-díjjal tüntette ki. 1933-ban egyetemi magántanár lett. 1937-ben a Leopoldina Leibniz-éremmel, 1939-ben a Groningeni Egyetem Guyot-díjjal tünteti ki. 1939-ben az MTA levelező tagjává választották. 1940. február 9-én „A rezgésérzés technikai jelentősége és mérése“ címmel tartotta meg székfoglaló előadását. Még abban az évben a Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Tanszéke vezetésével bízták meg. 1944. április 30-án amerikai bombatalálat lerombolta postai laboratóriumát. 1946-ban lett az MTA rendes tagja.

1946/47-ben Svédországban dolgozott, majd 1948-ban a Harvard Egyetemre került. Itt kutatott 1966-ig. A Memorial Hall alagsorában alakította ki az Érzékszervek Élettanának Laboratóriumát. A fül működésének hű mechanikai modelljeit itt építette meg, amelyek igazolták a halláselméletét.

1967-ben a Leopoldina, a Német Természettudományi Akadémia ünnepi ülést tartott tiszteletére. Több egyetem díszdoktorává avatta.

Magyarországi elismerése azonban váratott magára. 1969-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem díszdoktorrá avatta. Az oklevelet a washingtoni nagykövetségen vette át.

Utolsó éveiben Honoluluban dolgozott. 1972. június 13-én halt meg. Hamvait a Csendes-óceánba szórták a végakaratával összhangban.

1979. június 4-én budapesti ferencvárosi emléktáblája avatása Miklós öccse és családja jelenlétében történt meg. Akadémiai rehabilitációjára halála után 8 évvel került sor.

1995. december 1-én Diósdon megnyílt a Postamúzeum, melynek két termében dr. Békésy a hawaii egyetemről hazatért kísérleti berendezései leltek otthonra.

1999-ben a budapesti Pázmány Péter sétányon leplezték le mellszobrát.

Békésy bámulatos kísérletező készséggel, s képességgel rendelkező, zárkózott típusú ember volt, akit jobban érdekelt a laboratóriumi kutatói hivatás, mint a nyilvános szereplés. Soha nem nősült meg.

Széles területet felölelő tudományos munkásságát nehéz összefoglalni.

Alapos kutató volt, először megismerkedett a fül anatómiájával. Hosszas munkával kipreparálta a hallókürtöt (helicotrema, Eustach-kürt), a csiga csúcsában egymással találkozó háromlépcsőszerű járatot. Majd a csiga (cochlea) bonctani részeinek preparálási technikáját kidolgozva, elsőként látta meg az ún. alaphártyát és ismerte fel annak bonyolult rezgésformáit, mérte a milliméter ezredrészét is alig kitevő rezgésamplitúdókat.

Ő írt először a csigáról, annak mechanikus működéséről, mint frekvenciaanalizátorról. Elkészítette annak fizikai modelljét.

A második folyamatos kísérleti fázis előtt Stockholmban szerkesztette meg önműködő hallásvizsgáló berendezését, amelyet a szakirodalom és az orvosi gyakorlat Békésy-féle audiométer néven ismer.

2011. július 6-án, Pécsett, a volt Ágoston téri általános iskola bejárati falánál a helyi professzorok nevében Páva Zsolt polgármester és Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora leplezte le a Békésy-emlékművet.

Forrás: magyarhirlap.hu, felvidek.ma

Nyitó kép: Facebook