A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a balkáni országok és Magyarország függnek egymástól, országaink regionális és globális kapcsolatait pedig növelni, nem pedig felszámolni kell. Orbán Balázs a Külügyi és Külgazdasági Intézet Balkán-csúcsán szólalt fel.
„Hogyan kapcsolódik Magyarország? Mit jelent ez a kapcsolat a Balkán országainak? Milyen a viszonyuk Magyarországgal és az EU-val – és milyen a viszonyrendszer fordítva?” – tette fel a kérdést előadása elején Orbán Balázs. Szerinte jobban tudjuk értelmezni a speciális kapcsolatrendszerünket, ha megnézzük, hogyan lát minket a világ többi része.
Megosztott egy történetet, miszerint nem szükséges elemezni a stratégiákat, ha megértjük a balkáni országok és Magyarország mély, történelmi kapcsolatait. 1973-ban megjelent egy népszerű szakácskönyv Németországban és Ausztriában a térségről, amely a balkáni nemzetek és a magyarok konyháját egy egységként mutatta be.
Ugyanakkor Orbán Balázs szerint nem egészen pontos ez a felfogás. A Balkán önmagában is számos országból áll, amelyek jelentősen különböznek egymástól – ahogy Magyarország is különbözik tőlük.
Orbán hangsúlyozta: kapcsolódni kell egymáshoz, a különbözőségek ellenére is.
A konnektivitás hatalmas lehetőség a Balkánnak és Magyarországnak is.
A miniszterelnök politikai igazgatója ezután Magyarországról beszélt a hallgatóságnak. A hidegháború utáni időszak neoliberális modellre alapuló globalizációt hozott magával. A szabályozások leépítésével, a szabad piac erősítésével, a nyugati liberális demokrácia terjesztésével vélték megtalálni a legjobb modellt – ami az elképzelések szerint a történelem végéhez vezetett volna, és a Kelet olyanná vált volna, mint a Nyugat.
Időközben viszont a neoliberális rend pont az ellenkezőjét hozta annak, amit ígért. A keleti kihívók megértették és megtanulták a modellt, majd a saját szabályaik szerint kezdtek el játszani, bemutatva, hogy nem csak a nyugati neoliberális eszme az egyetlen érvényes a világban. A kétezres években egymás után következtek gazdasági, migrációs és politikai válságok, amik tünetei lettek a változó világrendnek. Orbán Balázs szerint az ukrajnai háború bemutatja a világban zajló újrarendeződés mai állapotát, a divergenciát. A nyugati országok nagyrészt csak a nyugati országot tudták felsorakoztatni Oroszország ellen.
Orbán kifejtette: tetszik vagy sem, az unipoláris világrend nem létezik többé.A politikai, geopolitikai szituáció változik. A globális rendszer töredezni kezdett. A Nyugat szeretné megőrizni az eddigi hatalmát, exkluzív befolyási szférát építve. Ez viszont Orbán Balázs szerint veszélyes Magyarország és Közép-Európa számára, mivel perifériára szorulnánk, és a periféria államainak távoli központokhoz kell igazodnia. Ezzel a térségünk elveszítené eddigi perspektíváit, lehetetlenné válna a nagyon fejlett országok csoportjához való felzárkózás. A mostani szankciós időszakban a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok szakadozni kezdtek, újra országok blokkjai kezdenek kialakulni, ami rossz a magyar érdekek szempontjából.
Orbán Balázs szerint a kérdés az, hogyan lehet ezt elkerülni. Helyes válaszokat kell találni, mert Magyarország különben nem tudja elkerülni a csapdákat.
A helyes válasz Orbán Balázs szerint pedig az, hogy a kapcsolati rendszerünket bővíteni kell,
Több infrastrukturális kapcsolatra, több beruházásra, több tudástranszferre és közdiplomáciára. Orbán úgy látja, a blokkok logikáját meg kell haladni, ami a kapcsolatok építésével lehet elérni.nem kevesebb, hanem még több kapcsolatra van szükség.
Mindez a nemzetközi politikai térre is érvényes: Orbán hangsúlyozta, hogy Magyarország minden lehetséges nemzetközi együttműködési fórumon részt kíván venni. Természetesen az EU részei vagyunk, ami a legfontosabb kapcsolati háló Magyarország számára. Minden mostani politikai konfliktus ellenére még mindig ez a legnagyobb érték. Ugyanígy tagjai vagyunk a NATO-nak, a világ legnagyobb és legerősebb védelmi szövetségének, ami összekapcsolja a tagállamokat.
De ettől függetlenül más kapcsolatokat és szövetségeket is építünk: ilyen például a visegrádi országok csoportja, vagy a Bukaresti Kilencek csoport, a NATO keleti szárnyának tagállamaival, vagy épp a Három Tenger Kezdeményezés a térségünkben. Orbán Balázs a Türk Tanácsot is felsorolta a fontos regionális kezdeményezések között, valamint a Kína-központú Új Selyemút kezdeményt is –
mindezek a magyar kapcsolódási, konnektivitási stratégia részét képezik.
Orbán Balázs hangsúlyozta: 2010 óta új gazdasági modell alapján működik Magyarország, amelyben fontos szerepe van az államnak, és amelyben nagyon fontosak a nemzetközi kapcsolatok is.
A gazdasági kapcsolatok mellett azonban Magyarország fenn akarja tartani azokat a hagyományos kulturális kapcsolati hálókat is, amik a civilizációnkat alkotják. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást is, valamint védeni és támogatni kell a családokat. „Nem felejthetjük el, kik vagyunk és honnan jöttünk” – hangsúlyozta Orbán Balázs.
A fő üzenet Orbán szerint világos: Magyarország ellenzi a blokkosodást, a szétválást, a meglévő kapcsolati hálózatok felszámolását. Ehelyett több együttműködésre, annyi kapcsolat építésére van szükség, amennyi csak lehet.Ezért van szükség a Balkán felé is a kapcsolatokra, a Balkán összekötésére az Európai Unióval. Orbán Balázs hangsúlyozta:
a balkáni országok és Magyarország függnek egymástól,
a regionális kapcsolatok kritikus fontosságúak, amikre különösen oda kell figyelni. Magyarország érdeke az erős Balkán, és a Balkánnak szüksége van Magyarországra is, mint közeli kapcsolatra, a közös érdekek képviseletéhez.
Kiemelt kép: Origo/Csudai Sándor
