Nemcsak Orbán Viktor ellen indult frontális támadás, de még az uniós vezetőket is számonkérik, amiért hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország megkapja a bennünket megillető forrásokat.
Hogyan támad az Európai Parlament Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Magyarország ellen – erről írt a Politico brüsszeli hírportál. Szerdán ugyanis az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökét vonják majd kérdőre annak kapcsán, hogy miért oldották fel források zárolását Magyarországnak, amíg fennállnak a jogállamisági aggályok.
Csütörtökön pedig a Magyarországról szóló állásfoglalásról szavazhatnak az EP-képviselők. Ez tartalmaz egy felhívást az uniós országokhoz, hogy lépjenek tovább a 7. cikkely szerinti eljárásban.
Az Európai Parlament (EP) állásfoglalásainak nincs közvetlen jogalkotó erejük, tehát nem kötelezőek a tagállamokra nézve. Az állásfoglalások inkább Brüsszel politikai üzeneteit közvetítik.
De a csütörtöki szavazáson túl is igyekeznek nyomást gyakorolni nemcsak tagállamokra, hanem az EU-s intézményekre is.
Amellett, hogy kedden kérdőre vonják Ursula von der Leyent és Charles Michelt, számíthatunk hírekre a Magyarország elleni aláírásgyűjtés kapcsán is.
A közelmúltban petíció indult a magyar kormány szavazati jogának megvonásáért a tagállamok tanácsában. A Magyarország iránti ellenszenvet jól mutatja az is, hogy a petíciót rekordszámban támogatták, 120 aláírás gyűlt össze.
Az aláírásgyűjtést kezdeményező néppárti EP-képviselő olyan mondatokat is megengedett magának (az Rtl.hu-nak adott interjújában), miszerint
„ha megnézzük a Fidesz narratíváját az évek alatt, főleg a választások előtt, akkor tényleg találunk némi hasonlóságokat a nácik narratívájával”.
A következő lépés a folyamatban az, hogy a petíció kapcsán egyeztetni kell az Európai Parlament elnökével, hogy döntés születhessen az abban megfogalmazottakról.
A realistább képviselőkben és szakértőkben azonban megszólalt a vészcsengő, hogy nagyon negatív és túlzottan antidemokratikus sorozat veheti kezdetét azzal, ha megvonják a tagországok szavazati jogát az EU tanácsában csak azért, mert nem értenek egyet az általuk képviselt állásponttal.
Az azonban kiemelendő, hogy az Európai Parlament saját kezdeményezésű, képviselők által aláírt petícióinak nincs közvetlen, kötelező jogalkotási ereje más uniós intézményekre nézve.
Mindezek fényében a Politico brüsszeli portál szerint továbbra is kicsi az esélye annak, hogy Orbán Viktor a közeljövőben ténylegesen elveszíti szavazati jogát, de azért még ők is úgy értékelték, hogy most egy „frontális támadás” indul a magyar miniszterelnök ellen.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek kétnapos tanácskozására érkezik Brüsszelben 2023. december 14-én. Jobbról Havasi Bertalan, a kormányfõ sajtófõnöke.
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
