Újabb átigazolást jelentette be a DK. Bár a Gyurcsány-párt egyre gyorsabb ütemben hízik, Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus szerint ezzel csak a konkurens baloldali pártokat nyomják el, érdemben az ellenzéki tábor nem bővül.

Lassan úgy néz ki a honi ellenzéki pártpolitika, mint a labdarúgásban az átigazolási időszak: a formációk megpróbálják egymástól megszerezni a szemükben legértékesebb játékosokat. A legaktívabb szereplő az egyébként legpotensebbnek tűnő Demokratikus Koalíció (DK), amely e hétfőn újabb bejelentést tett, miszerint Gyurcsány Ferencéknél folytatja munkáját

Szabó Zsolt dunaújvárosi alpolgármester, aki a Párbeszéd országos elnökségének (!) volt a tagja.

Szabó előtt már többen is átszékeltek a Gyurcsány-párthoz: Kocsis-Cake Olivio korábbi pártigazgató, Kenéz István Pest megyei (ex)alelnök és Szücs Balázs erzsébetvárosi alpolgármester például. Kocsis-Cake a DK környezetvédelmi árnyékkormánybiztosa lett. Egyébként.

Gyurcsányék felismerték: a Párbeszéd gyenge

Több helyen lehetett arról olvasni, a Demokratikus Koalíció azzal csábítja át az ellenzéki politikusokat, hogy kulcsfontosságú pozíciókat kínálnak fel számukra. E politikusok pedig ráharapnak a csalira, hiszen a tavalyi parlamenti választások nem úgy sültek el, ahogy azzal előzetesen kalkuláltak.

Különösen igaz lehet ez a Párbeszéd esetében. (Annak ellenére, hogy a párt azt hangoztatja, nem rázta meg őket, hogy pár embert elhappoltak Gyurcsányék.) Több forrásból is

arról értesültünk, hogy mások esetében is fennállt, illetve fennáll a pártváltás gondolata.

Jávor Benedek, Fővárosi Önkormányzati brüsszeli kirendeltség-vezetője mondjuk január végén tagadta, sőt, fakenewsnak minősítette azon híreszteléseket, hogy a DK-ban folytatná.

„Ne szórakozzanak velem – fakadt ki –, ez teljes abszurdum. Soha sem volt szó arról, hogy átmenjek a DK-ba, a DK sem keresett, én se mennénk, és ez így is marad. Nem tudom, ki terjeszti ezt az álhírt, ennek a fake newsnak az a változata sem igaz, hogy a DK megkeresett és én elutasítottam.”

A brüsszeli tanácsadó nem kívánta ezt érdemben kommentálni: „Ez a párt vezetőinek a feladata.”

Fájó pont: jobbikosból lett gyurcsányista

Azonban történt a közelmúltban egy sokkal érdekesebb „mozgás” is: Varga Ferenc Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt korábbi javaslatának megfelelően került fel az országos lista 25. helyére, így jutott be a parlamentbe. A Jobbik frakciójába belépő politikus viszont azzal indította az idei esztendőt (mondjuk úgy: hálálta meg a párt gesztusát), hogy jelezte, kilép a Jobbikból és független országgyűlési képviselőként folytatja a munkáját. Jakab Péter exelnökkel azért lőttek egy szelfit a T. Házban.

A szakítás nem volt zökkenőmentes, korábbi főnöke, Gyöngyösi Márton pártelnök úgy fogalmazott, Varga becsapta őket.

Csakhogy Varga Ferenc itt nem állt meg, hiszen később jómaga is a DK-t választotta.

Gyurcsány pártja arról tájékoztatta a sajtót, hogy a „pár hónapig” függetlenként ténykedő honatya az „árnyékkormány” nemzetiségi önkormányzatokért felelős kormánybiztosaként fog dolgozni a jövőben. „Nem csak a parlamentben és az árnyékkormányban, de a civil világban is tevékenykedik, a Becsülettel a Cigányságért Egyesület elnökeként hiteles, illetve erős alternatívát kíván teremteni a nemzetiségi érdekképviseleti rendszerben is”, írta a 29 éves országgyűlési képviselőről a Demokratikus Koalíció. (Persze, az újabb lépés ismét csak nem tetszett a Jobbiknak.)

Varga Ferenc, miután megszegte a Szent Koronára tett esküjét, a Jobbiktól lopott mandátumával most épp Gyurcsányéknak építene tisztességes romapolitikát

– fogalmazott a Jobbik – Konzervatívok közleményében.

Gyurcsányék bővülnek, csak más kárára

A nagy DK-s igazolások hátteréről és hatásairól Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője elmondta, nem tartja elítélendőnek a Demokratikus Koalíció tetteit, hiszen két választás között vagyunk, ekkor szoktak általában történni a hasonló mozgolódások.

Érthető, ha egy párt erősödni akar, akár egy másik párt rovására is

– fogalmazott az igazgató, aki szerint az teszi pikánssá a dolgot, hogy a DK a növekedését

„nem a fideszes szavazókból, hanem a partnerei felzabálásával próbálja meg megvalósítani, akikkel aztán együttműködésre van kényszerítve”.

Horn Gábor nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy az ellenzéki pártok külön-külön induljanak el akár a jövő évi, akár majd a 2026-os országgyűlési választásokon.

A DK nem tud majd a 2006 előtti MSZP méretére nőni, nem tud gyűjtőpárttá válni

– mondta Horn, majd kifejtette, hogy ezek a fajta csábítások jelenthetik azt a politikai üzenetet, hogy ők a legerősebbek, ám ez korántsem jelenti azt, hogy valódi alternatívát kínálnának a Fidesszel szemben.

A Republikon igazgatója leszögezte, ezek után nagyon nehéznek látja az ellenzék számára a jövőben történő együttműködést.

Horn Gábor szerint már láthatóak a törésvonalak az ellenzéken belül: emlékezetes példa volt erre szerinte Ráczné Földi Judit esete, amikor is a Momentum próbálta megfúrni a tragikus körülmények között elhunyt Kordás László helyére jelölt képviselő mandátumát.

A Demokratikus Koalíció frissebb igazolásai

  1. október

Déri Tibor (korábban Momentum). Az újpesti polgármester állítása szerint azért választotta a Demokratikus Koalíciót, mert jó kapcsolatokat ápol a párt budapesti polgármestereivel.

  1. november

Szűcs Balázs (Párbeszéd). A VII. kerületi alpolgármester átigazolását Erzsébetváros DK-s polgármestere, Niedermüller Péter jelentette be, megemlítve: „a mai naptól a Demokratikus Koalíció frakcióban folytatja a munkát Erzsébetváros polgáraiért, egy jobb, igazságosabb, európaibb kerületért.”

Erdősi Éva (korábban Párbeszéd). Szűcs Balázs után nem sokkal jelentették be az újabb igazolást, az évekkel korábban párbeszédes színekben politizáló, ám azóta függetlenként induló Erdősi Éva is csatlakozik a DK-hoz. „Erdősi Éva így már nem csupán szövetségesünk, hanem munkáját pártunkban, a Demokratikus Koalícióban folytatja velünk együtt egy szabad Magyarországért és a csepeliekért egyaránt.”

Bodrozsán Alexandra (korábban Momentum). A kecskeméti, ellenzéki önkormányzati képviselőt is tárt karokkal várta a DK, a közleményükben megjegyezve: „A Demokratikus Koalíció üdvözli Bodrozsán Alexandra csatlakozását! Büszkék vagyunk rá, hogy egy igazságtalanságot nem tűrő, erős nővel bővült azok tábora, akik szerint az Európai Magyarország jelenti az egyetlen kiutat az Orbán-rendszerből!”

Szilágyi Szabolcs (Jobbik). Megszerezte magának a DK a miskolci Szilágyi Szabolcs önkormányzati képviselőt is, aki addig a Jobbik frakciójában ült. A borsodi politikus kijelentette, az előválasztás során megtapasztalta, milyen jól tud együtt dolgozni a helyi DK-val.

  1. december

Buzinkay György (Momentum). A szentendrei kötődésű politikus azért döntött a DK mellett, mert a pártnak: „biztos identitása van születése óta. Egy európai, demokratikus, köztársasági Magyarország víziója, a balközép programja”.

Juhász Béla (korábban Momentum). A politikus saját állítása szerint a Magyarországon tapasztalt szegénység miatt csatlakozott a Gyurcsány-párthoz: „Soha ennyi mostoha sorsot, ennyi emberi szenvedést, ekkora szegénységet nem láttam.”

  1. január

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd). A Párbeszéd korábbi országgyűlési képviselője és pártigazgatója a következőkkel indokolta, hogy a DK-hoz ment: „A 2022-es választás legfontosabb tanulsága, hogy az ellenzéknek új stratégiára, szervezettebb működésre van szüksége. Az azóta eltelt időszakban a DK bebizonyította, hogy képes új stratégiát adni, fegyelmezetten működni, alternatívát nyújtani az Orbán-rendszerrel szemben.”

Horváth Attila, Szombathely volt MSZP-s alpolgármestere.

Kopcsándi József, Szombathely egykori MSZP-s önkormányzati képviselője.

  1. március

Varga Ferenc a Jobbikból.

Szabó Zsolt a Párbeszédből.

Mandiner

Kiemelt kép: Polyák Attila / Origo