A pénzromlás mértéke ugyan még az egekben jár idehaza, már közel lehet a tetőzéshez, sőt bizonyos élelmiszerek esetében megindult az árak csökkenése. Mutatjuk a részleteket!

Kilónként 7000-8000 forintba kerülő trappista sajt, 400-500 forintért árult kis dobozos tejföl, 1000 forintos vaj – csak néhány élelmiszerár, amellyel hónapok óta kénytelenek szembesülni a vásárlók. A több mint egy éve elszabadult infláció, azon belül különösen az élelmiszerek drasztikus drágulása húsba vágóan érinti a magyar háztartásokat, hiszen a fogyasztói kosaruk egy jókora részét az étkezéssel kapcsolatos termékek alkotják. Ezért is várja a közvélemény türelmetlenül, mikor fékeződik végre a pénzromlás üteme, mikor lehet olcsóbban vásárolni az üzletekben. Ezzel kapcsolatban némi derűre adhatnak okot a legfrissebb fejlemények, melyek szerint a nagy áruházláncok között beindulni látszik az árverseny, aminek a vevők lehetnek az egyértelmű nyertesei.

Bár éves összevetésben még brutális képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai, havi összehasonlításban már az olvasható ki, hogy végre csökkenésnek indulhat a pénzromlás mértéke. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, de az élelmiszerár-emelkedés ennél jóval nagyobb mértékű, 43,4 százalékos volt.

Márciusra tette az élelmiszerár-emelkedésben várható fordulatot a Mandinernek korábban nyilatkozó elemző. Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója azt mondta:

„A magas feldolgozottsági szintű és hosszú szavatossági idejű termékek esetében lehet még drágulás, mert a most elérhető árucikkekben lévő alapanyag még olcsóbb árszinten készült. Nagy átlagban viszont azt lehet mondani, hogy a drasztikus drágulás meg fog állni március körül.”

A KSH adatsora alapján az látszik, hogy a szakértő minden bizonnyal helyesen prognosztizálta a fordulópontot, de ez majd a márciust februárral és az áprilist márciussal összehasonlító statisztikai adatok közlésekor derül ki.

A boltok zöme néhány héttel ezelőtt a vajjal indította be az árcsökkentést, így a nagyobb áruházláncok üzleteiben ma már jó eséllyel lehet 400 forint alatt 100 grammos kiszerelésű vajat venni – igaz, van, ahol csak a 60 százalékos zsírtartalmú ára esett jelentőset –, amire utoljára tizennégy hónappal ezelőtt volt példa a KSH átlagáradatai szerint. A vaj ára után pedig az utóbbi napokban-hetekben az elszabadult sajtárak „normalizálódása” is megkezdődött. A Spar például március első két hetében 16 és 36 százalék közötti kedvezménnyel kínált számos sajtfélét; a 20–25 százalékos ármérséklést bejelentő Aldi és Lidl, illetve a hazaiak közül a CBA és a Coop is – többek közt – a sajttal reklámozza kedvező árait. Utóbbiak közül a CBA arról tájékoztatta az MTI-t,

hogy azért volt lehetősége a vajak és a trappista sajtok árának csökkentésére, mert a beszállítók mérsékelték az átadói áraikat, ő pedig a kapott engedményt egészében továbbadta a vásárlóknak.

A kiskereskedelmi lánc részéről hangsúlyozták azt is, hogy ha újabb termékkörök beszerzési ára csökken, akkor az abból fakadó előnyt teljes egészében érvényesítik a fogyasztói áraikban is.

Azonban a tejtermékek között szemezgetve kijelenthető: nemcsak az említettek, hanem például a tejföl is azonnali árcsökkentésért kiált, hiszen úgyszintén csaknem dupla annyiba kerül, mint bő egy éve. A KSH fogyasztóiár-táblázata szerint egy kis dobozos, 20 százalékos tejföl a múlt év végén már 381 forintba került, bár az árcédulákat elnézve úgy tűnik, az átlagár leginkább a saját márkás termékeknek köszönhetően alakult ki. Előremutató jelek azonban itt is mutatkoznak, a Príma legutóbbi akciós újságjában például már 2000 forint alatti kilónkénti áron kínálták az egyik hazai márkájú 20 százalékos tejfölt.

A következő nagy kérdés, hogy ha az április 30-áig érvényes élelmiszerárstopot nem hosszabbítja meg a kormány, mennyit kell majd fizetni a kristálycukorért, a lisztért, az étolajért, a sertéscombért, a csirkehúsért, a 2,8 százalékos tartós tejért, a tojásért, valamint az étkezési krumpliért.

A tejtermékeknél maradva érdemes összevetni a friss és a tartós tejet, hiszen ezek ára sokáig, egészen az árstop elrendeléséig együtt mozgott, a uht tej hatósági árassá tétele óta azonban élesen szétvált egymástól a kétfajta termék ellenértéke – ami persze a vásárlói szokásokat és így az egész piacot átrendezte. Idén januárban egy liter 2,8 százalékos, pasztőrözött friss tej átlagosan 557 forintba került, a tartós viszont csak 298-ba. Az előbbi termék árának emelkedési üteme egyébként külön is felkeltette a GVH figyelmét, a hatóság szerint ugyanis elképzelhető, hogy a tej- és tejtermékek hazai piacán a verseny torzulhat vagy korlátozódhat. A hivatal ezért gyorsított hatósági vizsgálatot indított az ügyben.

Forrás: Mandiner hetilap

Kiemelt kép: MN/Lang Róbert