Húsvéti kosarakat tojással, kiscsirkével, nyúllal már a régiek is ajándékoztak egymásnak. Az első húsvéti kosarat Assisi Szent Ferenc kapta, aki a böjt hat hetét egy napos itáliai szigeten töltötte.
A szigeten csak apró állatok laktak és így Ferenc társa – a legenda szerint – csak egy apró nyúl volt, aki madárfészekből készült húsvéti kosarat adott neki. Ezzel fejezte ki Szent Ferencnek a szigeten lakó állatok szeretetét.
A húsvéti kosár később már gallyakból és levelekből készült, ma pedig már szalmából vagy gyékényből, fűvel bélelve. A kosárba a finomságokat a „nyuszi hozza”, így a hímes tojást is. Édességeket csak a tizennyolcadik század végétől találunk a kosarakban.
Kiscsirkét, kisnyulat azért ajándékoznak húsvétkor, mert ezek már az újévben született jövevények, így az újjászületést szimbolizálják.
Már a 13. századból vannak írásos emlékeink a tojás festéséről. 1615-ben Strasbourgban említik először „húsvéti tojás”-ként. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak. A leginkább elterjedt szín Nyugat-Európában a piros, Kelet-Európában pedig az arany volt. Csak a 17. században kezdték többszínűre festeni, illetve különféle mintákkal díszíteni.
Forrás: fertop.art
(Címkép: Pixabay)
