Friss hír, hogy az Economist szerint az Egyesült Államok magyar vezetőket is lehallgatott az elmúlt időszakban. Habár erről egyelőre nem tudunk többet, de ha annak idején lehallgatták Angela Merkelt, aki, esetleg, netalántán, ezáltal zsarolhatóvá vált (bár ez sem bizonyítható) meg is lehetnénk sértődve, ha éppen bennünket nem hallgatnának le.

A Mandiner a lehallgatásokról kérdezte Horváth József titkosszolgálati szakértőt. Idézünk az írásból.

Minden titkosszolgálat a saját nemzeti érdekeit tekinti elsőnek, másodiknak és harmadiknak

– mondta Horváth József, aki szerint most lépéskényszerben vannak azok a szolgálatok, akik meg akarják védeni állami vezetőiket.

 Egy volt Moszad-főigazgatót idézve arra emlékeztetnék; baráti országok vannak, de baráti titkosszolgálatok nincsenek

– tette hozzá. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint tudomásul kell venni, hogy minden titkosszolgálat a saját nemzeti érdekeit tekinti elsőnek, másodiknak és harmadiknak”.(…)

Horváth József elmondta, hogy egy felelős politikus tisztában van azzal, hogy ha olyan politikát folytat (amely az ellenfélnek nem tetszik – a szerk.), megfigyelhetik. Mindaz, amint kiderül bizalmatlanságot okozhat ugyan, de ezzel számolni kell.

A megfigyelésnek és információgyűjtésnek „száz módja van”, az eddig nyilvánosságra került információk alapján pedig nem tudhatjuk, hogyan dolgoztak az amerikaiak, mondta a szakértő. Lehetett szoftveres megoldás, vagy megcsapolhatták a hálózati rendszert is”.

Ma már az is lehetséges, hogy a megfigyelt készülék tulajdonosának meg sem kell nyitnia egy szoftvert sem, mégis aktiválódik rajta a kémszoftver. A világ vezető technikai nagyhatalmai nem osztják meg a top high-tech eszközeiket, csak akkor adják át a szövetségeseiknek, ha nekik van már egy még jobb, még modernebb, mondta Horváth József.

Arra azonban felhívta a figyelmet, most minden titkosszolgálatnak lépnie kell, hogy ezután hatékonyabban tudja megvédeni saját állami vezetőit, ennek pedig megvannak a technológiái. Amikor a Snowden-botrány kirobbant, egy „bizonyos Vlagyimir Putyin utasította szolgálatait”, amelyek ezt követően a leginkább szenzitív ügyekben lecsatlakoztak az internetről, megszabadultak a korábban használt számítógépektől és visszatértek a mechanikus írógépekkel papírra vetett dokumentumok világához.

Néha a faék egyszerűségű megoldás számít jó megoldásnak,

mutatott rá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Forrás: Mandiner.hu

Szerző: Várhelyi Gergely

Kép: Hirado.hu