A menedékkérelmek külső országokban elbírálása nem kompatibilis az európai uniós joggal és nem összeegyeztethető az EU nemzetközi elkötelezettségével
– erről Janusz Wojeciechowski, az Európai Bizottság agrárügyi biztosa beszélt szerdán az Európai Parlamentben tartott migrációs vitában. Azon túl, hogy az Európai Parlament baloldalától átvett szóhasználattal ő is „irreguláris migrációról” beszélt, azt állította, hogy a Földközi-tengeren lévő migrációs útvonalakat leszámítva mindenhol csökkent az EU-ba érkező migránsok száma. Az agrárbiztos prezentálta a Bizottság stratégiáját is, amely fél milliárd eurót fordít 50 ezer migráns újra letelepítésére 2023-2025-ig, valamint elképzelésük szerint
biztosítani kell például „Nigérián és Ruandán keresztül is a legális útvonalat az Európai Unióba tartó emberek számára.”
Az agrárbiztos álláspontjával szemben azonban erős kontrasztot jelenített meg Jean-Paul Garraud, a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) francia képviselőjének beszéde, aki emlékeztetett: tavaly 950 ezer menedékkérő érkezett Európába. A francia politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szám minden előrejelzés szerint emelkedni fog idén, ennek csökkentésére pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy az EU határain kívül kell felállítani a menedékelbírálási hivatalokat. Garraud Dánia példáját hozta fel, amelynek szociáldemokrata vezetése belátta az illegális migráció fenntarthatatlanságát és már Afrikában megszervezte a menedékelbírálási folyamatot. A politikus szerint az európai baloldal a világ minden fájdalmát Európára venné, azonban
az illegális migrációt csak úgy lehet megfékezni, ha nem Európában, hanem annak határain kívül bírálják el a menedékkérelmeket, valamint fellépnek az embercsempész hálózatokkal szemben.
Lapunknak adott nyilatkozatában Jorge Buxadé Villalba, az Európai Konzervatívok és Reformpártiak (ECR) spanyol képviselője elmondta, hogy hazájára is nagy terhet ró az illegális migráció. Bár az illegális migránsok csupán tíz százaléka kapott menedékjogot, de már az EU határain belül vannak. Huszonnégy órán belül lényegében bármelyik uniós tagállamba eljuthatnak. Éppen ezért erős határvédelemre van szükségünk – mutatott rá. A spanyol politikus szerint
az európai baloldal viszont „teljesen megőrült, nyitott határokat akarnak.”
De arra is emlékeztetett, hogy a tagállamokkal folytatott tárgyalások alapján nem tartja reálisnak, hogy a liberális elképzelés valósuljon meg.
Az uniós szinten nyolcadik éve megoldatlan tömeges illegális migráció okozta válság a ráfordított uniós források szintjén is beszédes. Miközben az Európai Unió intézményei a 2023-as évi költségvetés alapján 186,6 milliárd euróból gazdálkodnak (68 874 milliárd forint, tehát az azonos évi magyar államháztartás kétszerese) –, addig a Bizottság az uniós költségvetésből határvédelemre és migrációra csupán 3 milliárd eurót fordít. Összehasonlításképpen: az Európai Unió intézményeinek működése 11,3 milliárd eurót tesz ki a költségvetésből.
Forrás: hirado.hu
Címlapkép: MTI/EPA/Swen Pförtner
