Aki húsvét előtt fellépett a Twitterre, vicces fotót láthatott a szupermodern pufidzsekis Ferenc pápáról. Vagy talán mégsem?
Pablo Xavier, a 31 éves, Chicago közelében élő amerikai építőmunkás 2023. március 24-én pénteken este hazament a melóból, majd örömében, hogy indul a hétvége, megevett egy kis varázsgombát. Nem a Világegyetem titkát akarta megfejteni az egyesek által tanítónak is nevezett pszichedelikus élőlény segítségével: saját bevallása szerint is csak viccesen akarta érezni magát egy munkával töltött, fárasztó hét után.
Mivel Pablo Xavier tavaly november óta rá van kattanva a Midjourney nevű, MI-alapú képgeneráló programra, épp azt tette a pápával, amivel manapság milliók szórakoznak a neten: arra kérte a programot, hogy vicces helyzetekben generáljon képeket egy híres emberről. Talán azért, mert Chicago környékén is cudar még az idő, néha havazik is, olyanokat kért a programtól, hogy
„a pápa Balenciaga vagy Moncler pufikabátban sétálgasson Rómában”.
Az eredmény magáért beszél, s egy rövid időre a világ nagyobbik része el is hitte, hogy a képek valódiak.
Most viszont, hogy tudjuk, hogy hamisítvány, ellen kell állnunk annak a kísértésnek, hogy egy vállrándítással elintézzük úgy, hogy ez csak egy ártatlan tréfa; és akként kell tekintenünk a dologra, ami: egy csalás beláthatatlan következményekkel, egy aggasztó trend mellékterméke, amelynek során a mesterséges intelligencia (AI) hatalma exponenciálisan növekszik.
A mesterséges intelligencia egyik ága, a gépi tanulás egyre több és több információt halmoz fel az internetről. Algoritmusok és statisztikai modellek összegzik és elemzik ezeket az adatokat, hogy egyre bonyolultabb mintákat állítsanak elő, amelyekből a számítógépes rendszerek bizonyos következtetéseket vonnak le. Ez a folyamat emberi programozók nélkül zajlik, akik a rendszert világos utasításokkal látnák el; a rendszer lényegében megtanulja, hogy hogyan tanuljon magától.
Amint Melissa Heikkilä írja 2022. decemberi cikkében a MIT Technology Review-ban:
„Hatalmas nyelvi modelleket tanítottak be olyan adatkészleteken, amelyek az internetről összekotort szövegekre épültek, beleértve minden toxikus, ostoba, hamis és rosszindulatú irományt, amit az emberek online összeirkáltak. A kész mesterséges intelligencia modellek tényként áramoltatják vissza ezeket a valótlanságokat, végtermékük pedig mindenütt megtalálható az online világban.”
A hamis információ, akár véletlen, akár szándékos, sérüléshez vagy halálhoz vezethet, félrevezetheti az embereket, sőt, állandósíthatja a nemi, faji és más típusú előítéleteket. Ferenc pápa pufferdzsekis képe például azt a rejtett, tudatalatti üzenetet is közvetíti, hogy ő, általa pedig az egész katolikus egyház elfogadja és átveszi a fogyasztói kultúrát, a hírnév hajhászását és egyéb világias értékeket, amelyek szemben állnak a keresztény tanításokkal, és mindezt éppen egy az Egyház számára nagy jelentőségű ünnep, a húsvét alkalmával.
Még ha az emberek az eszükkel tudják is, hogy a fotó hamisítvány volt, nem tudják elfelejteni a látványt. Pláne, ha adaptálják az ötletet még egy TikTok videóba is…
@carlomunar Francis Dancin’ Made with AI #midjourney #midjourneyart #midjourneyai #aigeneratedart #midjourneyarchitecture #artificialintelligence #ai #machinelearning #mdcommunity #modernart #papafrancesco #popefrancis #papfrancisco #dance #tiktokdance
A másik aggasztó terület a plágium, valamint a szerzői jog és a szellemi tulajdon megsértése. A tanárok például bizonytalanok abban, hogy miként tartsák irányításuk alatt azt a jelenséget, hogy a diákok egyre gyakrabban ChatGPT chatbot segítségével írják meg a dolgozataikat.
A 2023. márciusi Best Colleges-felmérés szerint a vizsgálatban részt vett amerikai hallgatók egyötöde mesterséges intelligencia eszközöket, például ChatGPT-t használ a beadandó dolgozat elkészítéséhez.
Ez a típusú csalás megakadályozza a kritikai gondolkodás, az érvelés, a tervezés és a kommunikációs készségek fejlődését.
Források: katolikus.ma, 444
Kiemelt kép: Twitter/Midjourney