Naponta többször is elhangzó kérdés, mi áll az orosz-ukrán háború hátterében és meddig tart az értelmetlen vérontás? A zalaegerszegi CÖF klub Civil Akadémiáján Kiszelly Zoltán politológus is erre próbált magyarázatot találni. Véleményét az alábbiakban tesszük közzé.

– Minden évszázadban van egy háború, ami meghatározza annak az évszázadnak a hatalmi viszonyait. Ha ötszáz évre megyünk vissza, ilyen volt a mohácsi vész, a 30 éves háború, a spanyol örökösödési háború, az I. és II. Világháború, és most is egy ilyen konfliktus előtt vagyunk. Az a különbség, hogy atomkorszakban vagyunk, ez teszi veszélyesebbé. Tehát igazából a XXI. század, ami ránk köszönt, most forrja ki magát, ez a rövid válasz a háború okára.

– Igazából arról szól ez a háború, hogy az amerikaiak ott ülnek a huszonegyedik század asztalánál a kínaiakkal együtt és az oroszok is oda akarják verekedni magukat. Tehát ez a nagy kép, hogy a huszonegyedik században mely hatalmak legyenek meghatározóak.

Amerika, Kína már ott van, az oroszok oda szeretnének kerülni, India, Brazília, Dél-Afrika és persze az Európai Unió is oda szeretne ülni. Hogy ez sikerül-e, azt gondolom, hogy sajnos inkább nem.

– Az ukrajnai háborút meg úgy tudjuk megérteni, hogy megkeressük a választ arra a kérdésre, hova tartozzon Ukrajna. A Nyugathoz vagy a Kelethez. Mármost, ahogy a NATO-t folyamatosan bővítik Keletre és az Európai Unió is egyre több tagot akar fölvenni, az oroszok azt látják, hogy a NATO egyre közelebb kerül hozzájuk. Ők azt gondolták, hogy Ukrajna legyen semleges, se ide, se oda ne tartozzon, de hát az ukrán elit azt gondolta, hogy inkább a NATO- hoz akarnak tartozni.

Csakhogy, ha Ukrajna a Nyugathoz, a NATO-hoz tartozik, olyan rakétákat tudnak Ukrajnában állomásoztatni, amelyek 5-7 perc alatt elérik az orosz nagyvárosokat, Moszkvát, Szentpétervárt és ezeket nem tudják leszedni az oroszok. Tehát miután nem tudtak megegyezni, ezért indították el ezt a háborút. Mindig elmondjuk, hogy ez a háború megszegte a nemzetközi jogot. Ez egy agresszió. Nem ez a konfliktusok megoldásának a módja. De az oroszok másként gondolták.

– Sajnos most még a fegyvereké a szó. Az oroszok is és az ukránok is azt gondolják, hogy a csatatéren tudnak javítani a helyzetükön. Az ukránoknak van most egy hatvanezres hadseregük, amit nyugaton képeztek ki, kaptak 40-50 éves nyugati technológiát és igazából azt gondolják, hogy ezzel az 50-60 ezer katonával annyi földet fognak visszafoglalni, amennyit csak lehet. A rossz hír az, hogy ebből a hatvanezer katonából, akiket nyugaton kiképeztek, már 5 ezer elhasználódott. Elveszítettek 40-50 tankot abból a 400-ból, amit kaptak, tehát egyre kisebb az erejük. Egyre többet várnak és minél tovább várnak, az oroszok annál erősebbek lesznek.

– Ugyanez volt a helyzet 80 évvel ezelőtt. A németek ugyanott voltak, mint most az ukránok és ugyanúgy vártak a támadással, mint most az ukránok, és ugyanabból az okból.

A németek is azt várták negyvenháromban, hogy modernebb fegyvereket kapjanak, a szovjetek meg kihasználták az időt, mint most az oroszok, hogy megerősítsék az állásaikat. Mire a németek támadtak, már olyan erős orosz állások voltak, amikkel hiába volt jobb a technikájuk, nem bírtak. Ugyanez a helyzet ismétlődik most, az ukránok várnak, most éppen repülőgépekre várnak és ugye az oroszok helyzete minden nappal javul. A szomorú az, hogy józan fejjel tudjuk, hogy a harcokban több tízezer ember fog meghalni.

– Van egy ilyen elmélet, hogy ha három katona elindul, egy ér célba, mert kettőt útközben megölnek. A matematika nyelvén szólva a hatvanezer ukrán katonából negyvenezret meg fognak ölni, marad tizenöt-húszezer. Meg fog halni nagyjából ugyanennyi orosz is ebben az új támadásban és utána meglátjuk mi lesz. Én azt gondolom, hogy utána az oroszok fognak támadni.

– Egyébként itt egy nagyon fontos különbséget kell megjegyeznünk a magyar és a lengyel álláspont között. Ugye mi magyarok az oroszokkal az elmúlt százötven évben nagyjából négyszer vívtunk meg. 1848-ban legyőztek minket. 1918-ben a németekkel döntetlent értünk el, Breszt-Litovszknál békét kötött Németország és Oroszország. Mondjuk döntetlen. A II. Világháborúban nagyon nagy veszteséget szenvedtünk és ’56-ban is legyőztek minket. Azt gondolom, hogy még egyszer nem akarunk háborúzni az oroszokkal.

Mások más következtetést vontak le, főként a lengyelek. Én azt gondolom  – ezt mutatta a tavalyi választás, ezt mutatta a nemzeti konzultáció is –, hogy a magyarok többsége békét akar. Azt gondolom, hogy senki sem akarja a fiát, az unokáját vagy a férjét háborúba küldeni. Nagyon kevés a túlélés esélye. Bahmutban 4 óra volt egy ember túlélési ideje,  4 órát élt, aki nem volt jól kiképezve. Viszont a lengyelek és mások azt a következtetést vonták le, hogy még érdemes harcolni. Ha 80 évvel ezelőtt ülnénk itt, mondjuk 1943 májusában, akkor azt mondták volna az akkori magyarok, hogy jobb a Donnál harcolni, mint a Dunánál és mi következett be? Két év múlva ide jött a front. Senki sem gongolta volna ’43 májusában, hogy a front eljöhet ide Magyarországra.

– Amerika messze van, de Nyugat-Európában vannak olyanok, akik nem hiszik el, hogy ahogy ’43 után két év múlva ide jött a front, hogy ne adj isten ez megint megtörténhet. Tehát mi magyarok, én azt gondolom,  azt a következtetést vontuk le, hogy békére van szükség, tárgyalásokra van szükség.

Kérdés, hogy mikor érhet véget a háború? Most egy offenzívára számíthatunk, hogy ez most nyáron lesz-e vagy ősszel, ezt még nem lehet tudni, de a lényeg az, hogy most még sajnos a csatatéren akarja javítani a pozícióját mindkét fél. …Amikor vége van ezeknek az offenzíváknak, és meglátjuk, hogy az ukránok meddig jutnak, meg tudják-e tartani az állásaikat, ha az oroszok indítanak ellentámadást, az meddig jut, tehát ez még egy fél év lesz nagyjából, és utána meglátjuk, hogy belépnek-e új országok. Ezért fontos a tavalyi választási eredmény. Ezért fontos, hogy a békét támogassuk és a mostani kormányt.

– Ha az ukránok elfogynak – mint mondtam, elképzelhető, hogy hatvanezer katonából esetleg csak húszezer marad –, akkor bizony más országoknak kéne beugrani. Egy példát gyorsan az 1. Világháborúból. A franciák az 1. Világháborúban elfogytak 1915-re, a németek legéppuskázták őket. Ugyanolyan vérszivattyú volt, mint most Bahmutnál. Jöttek az angolok. 1916-ban az angolokat küldték a franciák helyett a csatába, a németek őket is legéppuskázták. Jöttek helyettük az amerikaiak. Másfél millió amerikait kellett áthozni ’17 végén, nehogy a németek legyőzzék a franciákat és az angolokat.

Ne adja az Isten, hogy az legyen ami most sajnos várható, hogy ha az ukránok elfogynak, mert például az offenzívában meghalnak vagy nem tudnak egy újabb hadsereget kiállítani . Már most is a bevásárló központokból fogdosták össze az embereket, láttuk a filmeket, akkor az azt jelenti, hogy majd a lengyeleknek meg a románoknak kéne menni. Meg azoknak az országoknak, amelyek hajlandóak erre.

És hogyha most nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnökünk, hanem Márki Zay Péter, aki tavaly a választáson saját maga mondta, hogy ha kérik, akkor ő küld katonákat, akkor bizony esetleg a lengyelek, románok mellett a magyaroknak is kellene menniük. Ez a kormány ebbe nem megy bele, de ha szivárványkoalíció lett volna, ha Márki Zay Péter lett volna, más lenne a helyzet.

– Láttuk a nyilatkozatokat. Mit mondott Potocskáné? A katonákat vigyék el, de az ő fiát azt ne. Ilyen politikusok akartak hatalomra kerülni és most is ilyen politikusok akarnak jövőre hatalomra kerülni az önkormányzatokban, meg az Európai Unióban. Ezért fontos látni ezt a különbséget, hogy amikor mi békepárti világról beszélünk, vagy arról beszélünk, hogy ebből a háborúból ki kell maradni, vagy Magyarországnak semlegesnek kell maradnia, akkor ez azt jelenti, hogy ha a románokat, meg a lengyeleket, meg a cseheket, meg a szlovákokat hadba küldik a globalisták, mert olyan kormányuk van, akkor mi megint egy alternatívát mutathassunk. Ahogy tettük a migrációval kapcsolatban is. Ugyanez volt ott is.

Mit mondtak? Hogy szembe megyünk az autópályán. Hülyék vagyunk, szívtelenek vagyunk és mi lett a vége? Most már Norvégiától Görögországig mindenhol falakat építenek, és azon gondolkodnak, hogy akiket beengedtek, meg plüsmackókkal fogadtak, azokat hogy tudják visszaküldeni, mert ugye eltelt lassan 8 év és nem tudnak mit csinálni velük.

Ugyanúgy vagyunk a békepárti állásponttal is. Bízzunk benne, legyünk kitartóak, idővel többségivé válik a magyar álláspont és akkor jön el igazából az, hogy nem a fegyvereké lesz a szó, hanem a tárgyalásoké.

Forrás: civilek.info

Címlapkép: Kiszelly Zoltán / Fotó: Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármesterének Facebook oldala