Aki felkerekedik a meglepetések éjszakáján, akár programozhat is vagy keverhet bájitalt, készíthet cérnafigurát, megnézhet egy gladiátorviadalt és még a lóvasútra is felülhet.

Június 24-én szombaton a Múzeumok Éjszakáján országszerte 442 intézmény több mint 2200 programmal várja az érdeklődőket. Aki felkerekedik a meglepetések éjszakáján, a számos állandó és időszaki kiállítás, előadás és koncert mellett akár programozhat is, vagy keverhet bájitalt, készíthet cérnafigurát, megnézhet egy gladiátorviadalt és felülhet a lóvasútra. Aki egy kis utazásra is hajlandó, láthatja első írásos nyelvemlékünket is, méghozzá ott, ahol valaha vigyázták. Íme, egy csokorra való a különleges és érdekes programok közül, a teljesség igénye nélkül.

Az idei Múzeumok Éjszakája programsorozat kiemelt helyszíne a 2023-as év Európa Kulturális Fővárosa, Veszprém.

A Digitális Tudásközpontban a látogatók kipróbálhatják a programozást, a 3D nyomtatást, valamint építhetnek áramköröket, emellett képet kaphatnak a robotikáról is. A közelmúltban újra megnyitott Laczkó Dezső Múzeumban a Balaton festője, Egry József képeiből nyílik kiállítás, míg a megyei levéltárba nyomozásra invitálják a város története iránt érdeklődőket, melynek keretében az épület díszterme szabadulószobává alakul át.

A Néprajzi Múzeumban a motívumokkal játszanak, a vendégek motívumokról tanulhatnak, motívumokat alkothatnak, és motívumokból inspirálódhatnak. Lehetőség nyílik festésre, rajzolásra, kosárfonásra, írókázásra, a látogatók szakemberek segítségével műtárgyakkal foglalkozhatnak, zenét hallgathatnak és még táncolhatnak is. Az est végére mindenki számára világos lesz, miért örök trend motívumokat kutatni, motívumokból, motívumokkal építkezni.

A roma kultúrához kapcsolódva ének- és tánctanítás mellett kanna workshopokat is tartanak, cérnából életre lehet kelteni a cigánymesék hőseit, a legügyesebbek pedig belegombolhatják magukat egy képregénybe. A múzeumban gondoltak a legkisebbekre és szüleikre is:

a Pesti Magyar Színház által fejlesztett csecsemőszínház ugyanis a Néprajzi Múzeumba látogat.

A babaelőadás időtartama a gyermekekhez igazodva 20-25 percig tart, amelyet közös játék zár a színészekkel.

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában az időtlen és változó trendek kerülnek középpontba, hogy érzékeltessék: hogyan befolyásolták a különböző hatások a kultúránkat, miként hatottak a későbbi korokra. A hagyományos épületséták és iratbemutatók mellett ezért az intézmény idén a digitális levéltárat és Neumann János örökségét állítja a középpontba, melyeket interaktív programokon és digitális eszközeiken keresztül igyekeznek bemutatni. Mindemellett a történelmi dokumentumok iránt érdeklődők betekinthetnek a restaurátorok műhelybe is.

Szintén a budai várnegyedben található a 18. században alapított Arany Sas Patikamúzeum, ahol rendkívül izgalmas programok várják az érdeklődőket, akik

„Bűbáj és bájital” címmel a gyógyszerkészítés történetérével ismerkedhetnek meg.

Az ódon patikában – ami egykor alkimista műhelyként is működhetett – emellett lesz gyógyító- és illóolaj-bemutató is.

A Várkert Bazár mellett található MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban India titkos világa kerül a középpontba. Kipróbálható lesz néhány alap jóga gyakorlat, „Aszkézis és szerelem” címmel részleteket lehet meghallgatni a klasszikus indiai irodalomból szitárkísérettel, és India erotikus szobrászatáról is szó lesz. A látogatók átélhetik az „Éjszaka a múzeumban” című film néhány jelentét is, hiszen az intézményben éjjel fél tizenkettőtől zseblámpás tárlatvezetést tartanak.

A szentendrei Skanzenben szintén a szerelem és az udvarlás köré építik a tematikát: rendeznek táncmulatságot, pikniket és a szerelmi jóslást is ki lehet próbálni.

Az intézmény legújabb egységében, a székely kisvárosban élő attrakciók fogadják a látogatókat, akik nemcsak az épületekben gyönyörködhetnek, de az előző századforduló öltözeteit is felpróbálhatják. A kávéházban a sütemények és a fekete mellett még biliárdozni is lehet.

A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban a jövőből (vagy talán már a jelenből?) csöppenhetünk vissza a múltba: a vendégeket egy robot, Pengőr fogadja a bejáratnál. Az egyik legújabb gyűjtemény bevonja a látogatókat a fizetőeszközök történetébe: megnézhetjük, hogy egy-egy földrészen, letűnt kultúrában mit fogadtak el egy más között az emberek fizetőeszközként, a rozmárfogtól a bumerángig. Egy óriási, érintőképernyőn – sok egyéb mellett – látható az első magyar forint digitális mása,

akik pedig jó erőben vannak, megemelhetnek egy tizenkét kilogrammos, 290 millió forintot érő aranytömböt.

Az Aquincumi Múzeum és Régészeti Parkban évezredeket ugorhatunk vissza az időben, egészen addig, amikor Óbuda északi részén még római légió állomásozott. Lesz gladiátorviadal, fegyver- és viseletbemutató, római szépségszalon, barbár-római „fúziós” látványkonyha, népvándorláskori háromfogásos „gyomortörténelem”, ókori wellness és csillagászati bemutató, valamint jóslás teafűvekből. Este tűzzsonglőr bemutató mellett indulnak a fáklyás tárlatvezetések. A Magyar Zene Házában egymást érik majd a koncertek: 18.30-kor kezd a Budapest Improvisers Orchestra (BIO), majd a Várallyay Petra Trio és a Borbély Mihály Quartet is fellép.

A Fradi Múzeumban ugyancsak különlegességek várják az érdeklődőket, futballrajongókat: 48 év után élte meg a kupatavaszt a Ferencváros, a sikerre emlékezve az Európa Ligában megtett utat mutatják be időszakos kiállítás keretében.

Megtekinthető lesz a játékosok felszerelése is. A Ferencvárosi Torna Club idén (is) rendkívül sikeres szezont tudhat maga mögött, szakosztályai számos trófeával gazdagították a Fradi Múzeum gyűjteményét. A Múzeumok Éjszakáján lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fanatikusok együtt láthassák a kupatermést és fotót is készíthessenek.

A Magyar Vasúttörténeti Parkban több mint száz vasúti járműkuriózum látható, köztük ötven ritka mozdony és egyéb vasúti jármű, személy- és teherkocsik, sínautók, kézi-és motoros hajtányok. Akik ellátogatnak a parkba, ingyenes éjszakai utazást tehetnek lóvasúton, emellett (külön interaktív jegy ellenében) utazási lehetőség nyílik a Csajka sínautón, kerti vasúton vagy gőzmozdonyon is.

Az Aeropark Repülőmúzeum a Ferihegy 1-es terminálon indít épületbejárást, ahol fiatalabb generáció is átélheti,

milyen lehetett akkoriban a légi közlekedés kiszolgálása, amikor Korda György híres dala, a Reptér született.

Egy Tu-154-es repülőgép fedélzetén a stewardessek életébe is bepillantást nyerhetnek a szakma és a repülés iránt érdeklődők. Miután leszáll az est, az éjjeli reptéri séta keretében ismerhetik meg a látogatók a repülőtér működését. A bátrabbak reptéri tűzoltóautón tehetnek meg pár kört, a legügyesebbek pedig szimulátor segítségével akár egy utasszállítót is vezethetnek.

Akit balatoni nyaralás közben ér a Múzeumok éjszakája, érdemes ellátogatnia a felújított Tihanyi Bencés Apátságba, ahol az apátság alapítólevelének korával ismerkedhet meg. A korszak legismertebb kincse, egyben Magyarország első, eredetiben fennmaradt írásos nyelvemléke, a Tihanyi alapítólevél, amely 1055-ben kelt, és sorai között olvasható a „Feheruuaru rea meneh hoduutu rea”, azaz a Fehérvárra menő hadi útra mondat.

A becses okmány köré látványos kísérőprogramot szerveznek:

az „Időkapu a 11. századba” címmel meghirdetett program során a csoportok előbb rövid előadást hallgathatnak meg a Tihanyi alapítólevélről és koráról a látogatóközpontban, majd 11. századi egyházi ének-zenét hallhatnak a gyertyafényes apátsági templomban.

Ezt követően I. András királlyal és lovagjaival lehet találkozni a monostor belső udvarában, végül a bencés atyák mutatják be első magyarországi oklevelüket. A szerzetesek ősi kenyerükkel, valamint apátsági borokkal és szörpökkel is megkínálják a vendégeket.

Császár Tamás

Kiemelt kép: muzej.hu