A csalásokat megfelelő elővigyázatossággal, éberséggel szinte minden esetben meg lehetne előzni – szögezte le Nagy László Tibor tudományos főmunkatárs, főtanácsos, az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási és Elemzési Tudományos Osztályának vezetője.
Kutatásaik alapján milyen kép rajzolódott ki a bűncselekmények mértékéről?
Az összbűnözés az elmúlt két évtizedben rendkívül jelentős mértékben csökkent Magyarországon. Míg 2012-ben a regisztrált bűncselekmények száma 420 782 volt, addig 2021-ben 154 012. Ez az irányvonal szinte minden bűncselekménynél megfigyelhető, kivételként említhető ugyanakkor a 2013-ban törvénybe iktatott kapcsolati erőszak, az ehhez köthető bűncselekmények száma 2014-ben még csak 158 volt, tavalyelőtt viszont már 757 eset vált ismertté.
Melyik a leggyakoribb bűncselekmény?
Egyértelmű, hosszú idő óta érvényesülő tendencia a vagyon elleni bűncselekmények kimagasló aránya az összes regisztrált bűncselekmény számához viszonyítva Ezek a bűncselekmények rendre az összbűnözési adatok mintegy negyven-hatvan százalékát teszik ki, így az összbűnözés alakulása szempontjából meghatározó jelentőségűek. Hogy a legutóbbi adattal szolgáljak, tavalyelőtt például az összes regisztrált bűncselekmény 42,3 százaléka volt vagyon elleni bűntett.
Meddig tarthat ez a kedvező tendencia?
Nem kizárt, hogy a közeljövőben bekövetkezhet egyes bűncselekmények számának emelkedése, és ez által akár az összbűnözés növekedése is.
Minek következtében fordulhat meg a tendencia?
A változások hátterében számos tényező állhat, de a gazdasági helyzet romlása, a magas infláció, a megélhetési nehézségek a kriminalitásra jellemzően negatív hatást gyakorolnak.
Mely társadalmi csoportok a bűnözők leggyakoribb célpontjai?
A bűnelkövetők preferált áldozati csoportjának tekinthetők a gyermek-, valamint az időskorúak és a valamilyen fogyatékossággal élők. Éppen ezért több bűncselekmény esetén súlyosabban minősülnek az ilyen sértettek elleni cselekmények. Például az emberölés büntetési tétele tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést tizennegyedik életévét be nem töltött, vagy a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.
Hogyan védekezhet a társadalom a bűnözök ellen?
A különböző bűnelkövetési módok ellen más és más védekezési módszereket lehet ajánlani. A csalásokat megfelelő elővigyázatossággal, éberséggel szinte minden esetben meg lehetne előzni. Az Országos Kriminológiai Intézet empirikus kutatási adatai alapján azt mondhatom: a megtörtént rablásokat szituatív szempontból leginkább akkor lehetett volna megelőzni, ha a sértett nem egyedül közlekedik; ha nem bízik a bizalmába férkőző elkövetőben; ha nem engedi be őt a lakásába; ha nem teljesíti a kérését; ha nem kezd el vele italozni.
Sok esetben vezet az is tragédiához, ha valaki a pénzét mutogatja, és megelőzhető a baj; ha valaki nem használja a mobiltelefonját biztonságosnak nem tekinthető helyen; ha erősebb nyílászárók és riasztó védi a lakást, illetve néhány esetben a folytatólagos elkövetést meg lehetett volna szakítani, amennyiben a gyermekkorú, fiatalkorú sértettek hamarabb jelzik a cselekményeket a pedagógusoknak, nevelőknek.
Mit tehet az, akit nyílt agresszió ér?
Ilyen esetekben a fizikai ellenállás csak akkor javasolható, ha az nagy valószínűséggel eredményes lehet. Vagyon elleni erőszakos cselekmények esetén tanácsosabb az elkövető kérését teljesíteni és inkább későbbi elfogása érdekében ismertetőjegyeit megjegyezni. Ilyen fontos adat lehet a rendőrség számára a testalkat, a tetoválás, az elkövető ruházata, akcentusa, sajátos mozgása, illetve az, hogy merre és milyen módon távozott az elkövetés helyszínéről.
Tarthatunk magunknál önvédelmi eszközt?
A jogszabályok ezt nem tiltják, de megengedett önvédelmi eszközt csak azok tartsanak maguknál, akik adott esetben megfelelően tudják az eszközt használni, mert esetleg visszájára fordulhat a védekezés. Ezen kívül nagyon fontos, hogy az áldozat kontrollálni is tudja magát, azért hogy indokolatlan használat miatt nehogy ő váljon elkövetővé.
Hogy tapasztalja, romlott-e az általános közbiztonságérzet? A lakosság rendőrségbe vetett hite?
Az emberek a bűnözéssel kapcsolatos ismereteiket leginkább a médiából szerzik, amelynek erőszakábrázolása egyesekből indokolatlan félelmet válthat ki. Az általánosságban elmondható, hogy a lakossági érzelmeket elsősorban az erőszakos bűnözéstől való félelem határozza meg, mivel kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezek gyakorisága jóval alacsonyabb, mint a vagyon elleni cselekményeké. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a bűnözési félelem kialakulásában erőteljesebb hatásuk van a bűnözéssel kapcsolatos ismereteknek, mint a személyes viktimizációs tapasztalatoknak.
A lakóhely szerepe e kérdéskörben ugyancsak meghatározó: infrastrukturális hiányosságokkal megterhelt környezetben élők sokkal inkább úgy látják, hogy rossz a közbiztonság, mint olyan régióban, amely prosperál.
Milyen irányba fordult a bűnelkövetők figyelme az elmúlt években?
Digitális korban élünk, az új technológiák egyre inkább áthatják mindennapjainkat és ez a bűnelkövetések esetében is észlelhető. Egyre nagyobb veszélyt jelentenek az adatokat célzó kiberbűncselekmények, de az online lehetőségek bizonyos hagyományos bűncselekményeket is ösztönöznek, ilyen például a digitális fényképezés a gyermekpornográfia esetében, az online értékesítés a csalásoknál, vagy az elektronikus kommunikáció a zaklatás egyes formáinál.
Észleltek már jeleket arra vonatkozóan, hogy a bűnözők felhasználják-e a mesterséges intelligenciát?
Bár sokak számára ma még szinte felfoghatatlan, ugyanakkor pillanatokon belül megjelenő veszélyeket jelenthet a mesterséges intelligencia kártékony alkalmazása, illetve a tudat alatti manipuláció. „Mit számít egy bankrablás egy bankalapításhoz képest” – írta Bertolt Brecht, azonban sajnos manapság már bankot sem kell ahhoz létrehozni, hogy az interneten valaki milliós zsákmányhoz jusson.
Császár Tamás