Nem fér össze a schengeni mozgásszabadsággal, hogy lezárják a járművek előtt a több ezer magyar ingázó által naponta használt Schattendorf (Somfalva)–Agendorf (Ágfalva) határátkelőt.

– jelentette ki la Magyar Nemzet megkeresésére ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogászt annak kapcsán kereste meg a lap, hogy minap a Kisalföld arról adott hírt, a régóta nagy indulatokat kavaró határhelyzet még jobban elfajult, miután júliustól pénzt kérnek el azért, hogy át lehessen menni Ausztriába Ágfalvánál, az egyszeri összeg, amit az átkelésért kell fizetni, 160 euró, azaz csaknem hatvanezer forint. A döntés annyira felháborította a helyieket, hogy tüntetést is szerveztek.

Az Unió legnagyobb vívmánya

Ifjabb Lomnici Zoltán emlékeztetett, hogy a Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország által 1984-ben aláírt schengeni megállapodás hozzájárult a belső határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséhez. Jelezte,

a megállapodás hozzájárult az aláíró országok, más uniós tagállamok és egyes EU-n kívüli országok valamennyi állampolgárára vonatkozó szabad mozgás bevezetéséhez.

A fenti egyezmény, illetve más, ehhez kapcsolódó jogszabály együttesen alkotják a schengeni vívmányokat, amelyeket 1999-ben illesztettek be az EU keretébe, és amelyek azóta fokozatosan uniós jogszabállyá váltnak. – Mindezek mellett a lisszaboni szerződés uniós célkitűzéssé tette a belső határok nélküli térséget, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása – magyarázta.

– A polgárok közel 70 százaléka úgy gondolja, hogy Schengen az egyik legértékesebb uniós alapintézmény, amely lehetőséget ad az európai polgároknak arra, hogy szabadon mozogjanak a tagállamok területén, és lehetőséget biztosítanak a tagállami rendőrségek számára, hogy szorosan együttműködjenek más országok bűnüldöző szerveivel

– hangsúlyozta az alkotmányjogász.

Osztrák kifogások

– Thomas Hoffmann, Schattendorf szociáldemokrata (SPÖ) polgármesterének nyilatkozatai alapján nem is kellően átgondolt lépésről van szó, amit jól jelez, hogy már korábban a kritizált elképzelés „megvizsgálásáról” beszélt. Heinrich Dorner, a Burgenland tartományi kormány ugyancsak szociáldemokrata közlekedési tanácsosa korábban úgy magyarázkodott, hogy a St. Margarethenből Eisenstadtba (Kismarton) tartó forgalmat a jelenlegi szint harmadára kellett csökkenteni – sorolta az osztrák fél érvelését ifjabb Lomnici Zoltán. Hozzátette, a helyiek tiltakozása, illetve az eddig tett nyilatkozatok alapján azonban érdemi stratégiai cselekvésről nem tudunk beszélni.

– A kapkodva és esetlegesen meghozott tartományi és helyi döntések nem is jelenthetnek tartós és fenntartható megoldást a közlekedésforgalmi dilemmára, itt ugyanis forgalomkorlátozási céllal alapvetően határzár történt, mivel lényeges mértékben, jóval kevesebben léphetik át – a schengeni zónán belül – törvényesen az osztrák–magyar határ érintett szakaszát – tehát már nem ellenőrzésről van szó, hanem egy széles kör számára tiltják a belépést Ausztriába

– fogalmazott a szakember.

Ifjabb Lomnici Zoltán úgy látja, a lokális osztrák lépés egy több évtizedes közösségi vívmányt sért.

– Ausztriának a szerződések értelmében olyan intézkedésekkel kellene biztosítania a határain átmenő forgalmat, hogy az uniós polgárokat és (a külső határok hatékony ellenőrzése révén) a harmadik országok állampolgárait ne ellenőrizzék a belső határok átlépésekor.

Bár Ausztria már 1997-ben vállalta a határellenőrzés megszüntetését a schengeni tagországokkal fennálló határain, ezért elvből és a kezdetektől fogva alkalmazta a schengeni vívmányokat, ennek ellenére 2021-ben felfüggesztette a szabad utazási szabályokat a magyar és szlovén határain.

Az erről szóló rendeletet ráadásul idén áprilisban újabb hat hónappal meghosszabbították a bizottság jóváhagyásával – mondta az alkotmányjogász. Hozzátette, a szövetségi szintű osztrák politikának ezt a „keménykedését” pedig a tartományi és helyi szintű lépések csak tovább erősítik.

Szavaiból az is kiderült,

a Schattendorfnál bevezetett egyoldalú lépések mértéke jogszerűtlen és elfogadhatatlan az uniós szabályozás alapján, mivel akadályozzák a munkavállalók szabad mozgását.

– Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy korábban az Európai Bizottság álláspontja szerint még a határok lezárása csak a legvégső eszközként lett volna alkalmazható, és csak átmeneti időre. A korábbi bizottsági elnök Juncker környezetéből kiszivárgott terv alapján visszatértek volna gyakorlatilag a vasfüggöny korszakához – nem az illegális bevándorlókkal, hanem az őshonos európai uniós lakosokkal szemben.

Pedig azt még Jean-Claude Juncker sem rejtette alá, ha bukik a Schengen-rendszer, bukik az euró is

– emlékeztetett a szakember.

Borítókép: Átkelésre váró autók a magyar–osztrák határon, a Fertőrákos és a burgenlandi Szentmargitbánya közötti átkelőhelyen 2020. április 22-én (Fotó: MTI/Filep István)