Az allergiás eredetű megbetegedések gyakoribbá válását a szakirodalmi adatok már régóta alátámasztják. Saját tapasztalataink is megerősítik azt a tényt, hogy ezeknek a kórképeknek a gyakorisága jelentősen növekedett az elmúlt pár évtizedben. Ide sorolhatjuk a döntően bőrtünetekkel kísért atopiás betegségeket, a légúti tünetekkel járó pollenallergiákat, s a gasztrointestinális tünetek széles spektrumát okozó táplálkozási allergiákat is.

A nyár beköszöntével gyakoribbá válnak az amúgy sem ritka csalánkiütés, orvosi szóval urticaria okozta panaszok. Az ennek hátterében fennálló lehetséges okokat és teendőket foglaljuk össze az alábbiakban.

A csalánkiütés hátterében

kontaktallergének, légúti allergének, táplálkozási allergének, gyógyszerallergia, rovarcsípés mellett olyan kevésbé ismert okok is állhatnak, mint a nyaralás során nyilván bekövetkező jelentősebb napozás vagy a pont ennek hatására fellépő erőteljesebb izzadás. A diagnózis felállítását részben megnehezíti az idegen környezet: olyan pollenek, amivel eddig nem találkoztunk, kontaktallergia napolajtól vagy uszodahasználat során a vízben lévő fertőtlenítőszerektől. Csalánkiütést vagy ahhoz hasonló bőrkiütést okozhat természetesen vírusfertőzés vagy bakteriális infekció is.

Előbb azonban tisztázni kell mit jelent a heveny csalánkiütés?

Talán meglepő lehet, de a szakirodalom olyan csalánkiütést tekint akutnak, mely 6 héten (!) belül tünetmentessé válik. Krónikus csalánkiütésnek a 6 hétnél hosszabb ideig csaknem naponta jelentkező csalánkiütést nevezzük.

Acut csalánkiütés okai:

  • Vírusfertőzés
  • Bakteriális fertőzés
  • Ételallergia
  • Kontaktallergia
  • Légúti allergia (keresztreakció)
  • Gyógyszerallergia- vakcináció
  • Rovarcsípés
  • Fizikai urticaria
  • Krónikus urticaria kezdete

(A táblázat a szerző munkája)

A kiváltó okok megtalálásában néhány támpont segíthet

A fertőzéses eredetre lázas állapot hívja fel a figyelmet. Légúti allergia inkább szénanátha tüneteiben (orrfolyás, könnyezés, tüsszögés, orrdugulás, száj és orrviszketés) nyilvánul meg, ritkábban okoz csalánkiütést. Kontaktallergia nyilvánvalóan azon a testrészen okoz panaszt, amit a vegyület érintett (napolaj esetén a bekent testfelület és a tenyér). Rovarcsípésre általában emlékszünk, bár kisgyermeknél ez koránt sincs mindig így.

A fizikai urticaria – mint neve is mutatja – különféle fizikai hatásokra (hideg, meleg, nyomás, napfény, vibrációs ártalom, víz-izzadtság) lép fel. A nyomás okozta urticaria pár perc-óra elteltével jelentkezik (pl. szoros öv vonalában, könyökölés után a kitett alkaron, hosszabb ülés után), gyorsan szűnik. A hideg urticaria általában fiatal és középkorú felnőtteken fordul elő. Lokális formában a hidegingernek kitett területen lép fel, pl. hideg szélben az arcon, de nyáron hideg ital fogyasztása után is felléphet. A nap-allergia (nem a leégés) az összes csalánkiütés 1%-át teszi ki.

Táplálékallergia esetén nem könnyű biztos véleményt mondani, hiszen ritka az egyértelmű eset. Támpontot adhat a tünetek időbelisége, mivel az ételallergia a táplálék elfogyasztása után már pár perccel fellép s igen ritka az órák múlva fellépő panasz. Ugyanakkor megnehezíti a dolgunkat, hogy többféle tápanyagféleség jut egyszerre szervezetünkbe. Előfordul persze, hogy az illető csupán egyféle dolgot eszik (pl. földimogyoró), ilyen esetben a diagnózis nem nehéz. Táplálékallergia gyanú esetén természetesen a gyakoribb allergénekre illik koncentrálni, hozzátéve azonban, hogy elvileg mindenre lehetünk allergiásak (a testhőmérsékletű tiszta víz kivételével). Azt is érdemes megjegyezni, hogy különbség van a gyermekkori és felnőttkori allergének közt.

Gyermekkorban tej, tojás, földimogyoró, szója, dió-mogyorófélék a leggyakoribbak, felnőttkorban földimogyoró, dió, mogyoró, szója, hal és „tenger gyümölcsei” a sorrend.

Itt jegyezzük meg, hogy lehetőség szerint kerüljük táplálkozásunk során az étrend kiegészítőket, színezékeket, mesterséges ízfokozókat, tartósítószereket, hiszen ezek mindegyike új környezeti allergénnek számít.

A spontán múló, enyhe csalánkiütés miatt nem feltétlen szükséges orvoshoz fordulni. A kellemetlen, ijesztő, gyorsan terjedő tünetek mellett fellépő torokkaparás, szorítás, gombócérzet azonban fenyegető anaphylaxiat jelezhet, ilyenkor Sürgősségi Osztályon történő ellátás szükséges.

S végül ismételten egy tévhit eloszlatására teszünk kísérletet

A nemzetközi urticaria irányelv akut csalánkiütés esetén rutin diagnosztikai vizsgálatok elvégzését nem ajánlja. Először is a statisztikák szerint minden embernek van életében néhány ilyen epizódja. Ezekben az esetekben a tünetek pár óráig, napig állnak fenn, kezelésre vagy spontán múlnak, s többször nem jelentkeznek. Másrészt pedig még a legalaposabb vizsgálatokkal is csupán az esetek 20-30%-ában lehet megtalálni a kiváltó okot. Tehát valószínű fertőzés, rovarcsípés, vegyszer okozta kontaktkiütés, gyógyszerallergia esetén kivizsgálás nem szükséges (de mindig jelezzük kezelő orvosunknak, hogy korábban valószínű allergiásak reakciónk volt egy adott hatóanyagra). Azonban élelmiszer okozta heveny csalánkiütés esetén, különösen gyermekek esetében, törekedni kell az allergén meghatározására. És természetesen teljesen más a helyzet a hat hétnél hosszabb ideig fennálló krónikus csalánkiütés esetében, ahol szisztémás ok is állhat a háttérben, ezért ennek kivizsgálása kötelező.

Szerző: Dr. Temesszentandrási György