Hogyan üresedett ki annyira világunk, hogy a tudományoktól várjuk a bölcsészet kérdéseire adott választ?

A tudomány jövőjéről beszélgetett az MCC Feszten Csák János kultúráért felelős miniszter és Calum T. M. Nicholson brit kutató. A moderátor feladatát Mezei Balázs vállalta el.

Csák János kezdésként kijelentette: a tudomány és a kutatás a tudás szerves részei. A tudás első feladata, hogy segítsen az emberiségnek a túlélésben. Bármi, ami ebben segít, fontos tudás. Azután felmerül a kérdés, miszerint

 hogyan csökkenthetjük a három alapvetően rossz dolgot az életben: az éhséget, az erőszakot és általános emberi szenvedést.

A miniszter szerint ezt követően merül fel, hogyan segítsük az emberi jólétet, javítsuk az élet minőségét, valamint fokozzuk az összetartozást. Be kell látnunk a világ összetett mivoltát, és meg kell találnunk helyünket a Nap alatt. Sőt, nemcsak megtalálnunk, de szervezni is szükséges megtanulnunk az életünket.

A tudomány korlátozott, gyakorlati tudás, szisztematikus kutatást jelent, célja a természet megértése. Ez eltér a könyvekből nyerhető tudástól.

A bölcsészetben nem tudjuk elvégezni ugyanazokat a kísérleteket, mint a fizikában. Az ember irracionális, érzelmi lény, ezért nem lehet megismételni a kísérleteket. Ha bölcsészetről beszélünk, hatóságokra támaszkodunk. Olyan emberekre, akik el tudják mondani, hogy tapasztalatuk és tudásuk szerint mi a jó a túlélés, a világ megismerése és szervezése értelmében – érvelt Csák.

De a tudás még tágabb dolog. Tudást kaphatunk a művészetből, a filozófiából, a politikaiból, de a vallásból is. Az ókori Görögországban a politikai filozófia befolyásolta a gondolkodásunkat, a reneszánsz idején pedig a művészet, amelynek most a tudomány vette át a helyét. Európában megszabadultunk a kereszténységtől, a művészetet összezavarják, politikai filozófia nincs, a tudomány maga pedig azt állítja, hogy ő adja meg számunkra a válaszokat. És ez téves.

A tudomány nem adja meg a választ arra, mi az emberi jó.

Nicholson mindehhez annyit tett hozzá, hogy az angolszász világban elválasztják a tudományt és a bölcsészetet. A tudomány célja a fizikai, kémiai egység kutatása, a bölcsészet pedig egy összetett dolgot kutat, az embereket. Az egyik ember szerint valami szép, a másik szerint csúnya. A nagy veszély most nem az a tudományban, hogy a kettőt nem hangolják össze, hanem hogy mind a kettő ugyanazt a módszert használja.

A tudomány nem lehet módszer az erkölcsiségünk meghatározására, csak a tényekre.

Mandiner

Kiemelt kép: MCC