Az érdekelteknek számos kritériumnak meg kell felelnie a toborzás-kiválasztás során: megszűrik a jelentkezőket erkölcsileg, egészségügyileg, motiváció terén és családi háttér szerint is. Fontos tudni azt is, hogy nem a spórolás miatt, hanem kényszerből fordulnak a külföldi munkaerő felé a hazai vállalatok.

A vendégmunkások megítélésében országszerte eltérések láthatók: a nyugati régiókban túlnyomórészt nincs gond a jelenlétükkel, ám az ország keleti részében már több probléma érzékelhető – mondta az Indexnek Maier Dávid, az ázsiai munkaerő szakértője, aki külön kiemelte: azért jönnek Magyarországra harmadik országbeli munkavállalók, hogy megfelelő egzisztenciával távozzanak.

„A munkaerőhiány sok tényezőtől függ, de talán a legkönnyebben az alábbi módon lehetne összegezni a jelenséget: egy munkáltató az általa kínált bérrel és munkaajánlattal egy adott munkavégzési helyen nem tud megfelelő létszámú vagy az elvárásoknak eleget tevő munkavállalót felvenni és foglalkoztatni” – összegzett Maier Dávid ázsiaimunkaerő-szakértő, aki arra is kitért, a foglalkoztatók részéről olyan panasz is szokott érkezni a magyar munkakeresőkre, munkavállalókra, hogy ellustultak, vagy nem jelennek meg a munkahelyeken.

Ennek oka, hogy sokaknál megváltozott a munkához való hozzáállás, vagy a távmunkát helyezik előtérbe munkakereséskor, esetleg a kínált kondíciók nem megfelelőek számukra.

A képet egészben kell nézni, amikor a munkaerőhiányról beszélünk. Magyarországon és Európában az elöregedő társadalom alapjaiban befolyásolja a munkaerőpiacot, illetve a nemzetközi helyzet megtépázta az európai munkavállalási környezetet. Korábban a világjárvány, most a háborús helyzet okoz folyamatosan új kihívásokat. Emellett Közép-Kelet-Európában a bérszínvonal is elmarad a nyugat-európaitól, ami ezekben az országokban tovább tetézi a problémát, és a Nyugatra való kivándorlás felerősödéséhez vezet.

Maier Dávid szerint nagy különbség van abban, ahogyan Nyugat- és Kelet-Európa kezeli a megváltozott körülményeket.

Előbbi korábban a munkaerőhiányt főként közép-kelet-európai munkavállalók bevonásával, valamint bevándorlók munkaerőpiaci integrációjával próbálta kezelni. Jelenleg az látszik, hogy az Európai Unió keleti feléről már nem igazán tudnak megfelelő létszámú és képesítésű dolgozót elszívni, és többnyire az Európán kívülről érkezők integrációja sem hozta meg a várt sikert.

Németország jó pár éve munkaerőhiánnyal küzd – becslések szerint több millió ember hiányzik a piacról –, és megoszlanak a vélemények arról is, hogy ezt hogyan kellene pótolni.

„Ha megemelnék a harmadik országbeliek számára legális úton kiadott munkavállalási engedélyek számát, akkor nagyobb ráhatásuk lenne arra, hogy ki honnan és milyen szakképesítéssel érkezik. Hatékonyabban szűrhetnék az odaérkező embereket, ám a nyugat-európai országok eddig többnyire más stratégiát választottak” – összegezte Maier.

Európa keleti felében ezzel szemben az országok többsége legális mederbe igyekszik terelni a migrációt, és azt az adott országok szükségleteihez kívánják igazítani – szigorú keretek között. Ez történik Magyarországon is.

Magyarországon a harmadik országbeli foglalkoztatás az elmúlt évtized folyamán, 2016-ban indult meg. Akkor részben egyszerűsítették a munkába állási lehetőségeket, ám ez még csak az ukrán és a szerb munkavállalókat érintette. Majd egy-két évvel később, 2018 környékén érkezett az első nagyobb ázsiai hullám. 2019-ben már 50–60 ezer, harmadik országból jött munkavállaló dolgozott Magyarországon. A járványhelyzet kezdetben gátat szabott ezeknek a folyamatoknak, ám napjainkban ismét növekszik a létszámuk, 80–90 ezer dolgozót lehet ebbe a csoportba sorolni. A trend jól látható, a harmadik országból származó munkavállalók száma hét év alatt közel duplájára emelkedett.

A harmadik országból származó munkavállalókat sokáig csak saját állományba lehetett felvenni. Mára már minősített kölcsönzőkön keresztül is igénybe lehet venni a munkájukat, ami jelentős lökést adott az iparágnak.

Jelenleg nagyjából harminc minősített munkaerő-kölcsönző vállalat dolgozik ilyen módon külföldi munkaerővel, a jogszabályban meghatározott országokból – nyilatkozta Maier Dávid, aki aláhúzta: a jelentkezőnek a közvetítő és kölcsönző felé számos kritériumnak meg kell felelnie a toborzás-kiválasztás során: megszűrik a jelentkezőket erkölcsileg, egészségügyileg, motiváció terén és családi háttér szerint. Amikor megtörtént a kiválasztás, elkezdődik a teljes körű ügyintézés, aminek végeredménye, hogy elő kell terjeszteni egy kérelmet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak. Következik egy hatvan-hetven napos hivatali ügyintézés, ahol eldől, támogatják vagy elutasítják a leadott kérelmet – a minősített munkaerő-kölcsönzőknek könnyített az eljárás.

Amennyiben saját állományba kerül a dolgozó, a szakhatóságok megvizsgálják, hogy van-e a pozícióra magyar munkavállaló, utóbbiak minden esetben előnyt élveznek.

Az ázsiai munkaerő szakértője kiemelte: téves az a vélekedés, amely szerint a külföldi munkavállalók olcsóbbak lennének a magyar dolgozóknál.

Nem a spórolás miatt, hanem kényszerből fordulnak a külföldi munkaerő felé a hazai vállalatok, sokszor akár 30-40 százalékkal drágább egy ázsiai munkavállaló, nem beszélve arról, hogy a beilleszkedésük, foglalkoztatásuk is macerásabb – főleg eleinte.

A külföldi munkavállalók esetén gondoskodni kell a szállásról, alkalmanként tolmácsot kell fogadni, valamint valamilyen módon integrálni kell őket a szervezetbe.

„A munkaerőpiacon nem lecserélik a magyar munkavállalókat a külföldiekre, hanem a hiányzó munkaerőt pótolják velük. Olykor olyan nagy veszteséget okoz egy foglalkoztatónak a munkaerőhiány (kiesett bevétel, kevesebb műszak, álló géppark), vagy egyszerűen olyan kötbéreket kapnak a cégek egy határidő-túllépés miatt, hogy inkább gyorsan szereznek pár dolgos kezet, még ha az jelentősen drágább is” – tette hozzá Maier Dávid.

Általában két évre kapnak engedélyt a külföldi munkavállalók. A munkabér, járulékok és egyéb költségek a munkáltatót terhelik: ez a tényleges foglalkoztatót jelenti, ahol az emberek fizikálisan dolgoznak saját állományban, vagy pedig a minősített kölcsönzőt, aki „kölcsönbe” adja őket.

„A külföldről érkező munkavállalóknak ez a lehetőség nagy anyagi előrelépés, sokaknak az álma teljesül azzal, hogy eljutnak Európába” – értékelte a szakértő.

A külföldi munkavállalók elsősorban munkásszállókon alszanak, ahol esetenként több náció keveredik. Esetleg bérelnek egy családi házat, bizonyos esetben a telephelyen szállnak meg különböző, erre alkalmas ingatlanokban.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a munkahelyen vegyíteni vagy szeparálni kell a külföldieket, illetve a hazai dolgozókat: „Több szempontból jobb megoldás lehet őket vegyíteni a magyar munkavállalókkal, mert így számos konfliktus kikerülhető. A szeparáció végül mindig problémát szül. Jobb, ha a magyarokkal közösen dolgoznak” – véli Maier Dávid.

Összességében szeretnek Magyarországra jönni a külföldi munkavállalók, ugyanakkor jól látják, a fizetések Nyugat-Európához képest alacsonyabbak – tette hozzá. Ám ez a kiadásokra is sokszor igaz, amit a vendégmunkások is tudnak. Az életszínvonalat, az éghajlatot, a biztonságot és az emberek általános kedvességét értékelik Magyarországon.

A vendégmunkások megítélésében országszerte eltérések láthatóak. A nyugati régiókban túlnyomórészt nem szokott gondot okozni, hogy érkeznek ilyen munkavállalók, ám az ország keleti részében több probléma érzékelhető.

A megfelelő integráció érdekében elengedhetetlen, hogy a meglévő dolgozói állomány információt kapjon a külföldi munkavállalók érkezéséről – ezt sajnos nagyon sokan elmulasztják –, illetve megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell a környéken lakókat, a rendőrséget, a polgármesteri hivatalt, a helyi szószólókat. Így jóval kisebb a konfliktus esélye.

A megfelelő kommunikáció ezen a területen is kiemelten fontos.

Lényeges arra is kitérni, hogy hazánkban a harmadik országbeli munkavállalók tartózkodása munkavégzéshez kötött.

Ha megszűnik a munkaviszonya és ezzel a tartózkodási célja, akkor főszabály szerint meghatározott időn belül el kell hagynia az ország és a schengeni övezet területét. Különben illegálissá válik, mivel a tartózkodás célja nem igazolt, és az engedély is lejárt, vagy visszavonták.

A hiedelmekkel ellentétben ezek a munkavállalók jó toborzás és kiválasztás esetén keményen dolgoznak, jellemzően a túlórákat választják, hiszen azért jönnek el a családjuktól sok esetben két évre, hogy megfelelő egzisztenciával távozzanak, és a megtermelt jövedelmüket végül odahaza kamatoztassák.

Index.hu