Messze jobban szerepel Magyarország az egy főre jutó tanárok számában az európai átlagnál.
Az oktatási rendszer fenntarthatóságának vizsgálatakor a pedagógusok számánál relevánsabb kérdés az egy oktatóra jutó tanulók száma.
Ha kevesebb diákot kell oktatni az iskolákban, kevesebb tanárra is lesz szükség, így a tanárhiány megítéléséhez és a nemzetközi összehasonlításhoz alkalmasabb mutatószám az egy pedagógusra jutó tanulók száma
– fogalmaz ma megjelent elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A cikk megjegyzi: az egy tanárra jutó diákok számának csökkenésével a pedagógusok leterheltsége is csökken, és a diákok is minőségibb, koncentráltabb oktatásban részesülnek.
Forrás: Eurostat
Az elemzésben az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által közzétett adatokra hivatkoznak, ezek alapján
Magyarországon 10,6 diák jutott egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1.
Az uniós tagállamok közül Görögországban, Máltán és Horvátországban a leginkább kedvező a tanárok leterheltségét jelző mutató értéke, rendre 8,2, 8,7 és 9,1 fő. A V4-országok közül hazánk teljesít a legjobban, majd a szintén az uniós átlag alatti Lengyelország (10,9 diák/tanár). Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában az EU-s átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok aránya; 13,2, illetve 14,3 fő.
Az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában és Franciaországban a legrosszabb a mutatószám értéke; 16,4, illetve 14,9.
A cikkben példákat is hoznak:
Hollandiában a tanárhiány enyhítésének érdekében önkormányzati szinten egyezséget kötöttek, hogy nem fognak egymással versengeni az oktatókért, inkább összefogva keresik a tanárszám növelésének lehetőségeit. Franciaországban a tavaly kezdődött tanév előtt 4000 tanár hiányzott az oktatási rendszerből.
Más országokban is akadnak érdekességek az Oeconomus szerint:
Olaszországban például 150 ezer pedagógusi állást nem hivatásos tanárok töltenek be, Svédországban pedig 153 ezer tanárt kell kiképezni 2035-ig.
Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
