„Tényleg hiszek abban, hogy nincs lehetetlen” – vallja Gál Nikolett, aki a Siketek és Hallássérültek Európa-bajnokságán kontinenscsúccsal nyerte a 100 gátat. Egy erőt adó történet arról, hogy a sport valóban mindenkié!

Szívbemarkolóan nehéz lehet szembenézni a valósággal, amikor a szülők ráébrednek arra, hogy egyéves kislányuk nem hall semmit a külvilág hangjaiból. Sem zajt, sem csilingelést, sem kedves babusgatást, valójában semmit.

„Így történt ez sajnos Niki esetében is, amikor nagyjából egyéves kora körül kiderült, hogy a kislányunk nem figyelmetlen, hanem siket”

– kezd bele a 18 évvel ezelőtti történet felelevenítésébe az édesanya, Gálné Egri Zsuzsa, aki azt mesélte, hogy a gagyogó korszakban kezdett gyanús lenni, hogy valami nincs rendben Nikivel.

Az első vizsgálatok eredményei sokkolóak voltak, amikor 16 hónapos korában kimondták, hogy Niki semmit nem hall a világból, és valójában siket.

Olyankor úgy érzi az ember, hogy elvettek tőle és tőlünk is valamit,

de belekezdtünk abba az útba, ami reményt adott, hogy nem zárul be teljesen előtte a világ” – meséli az édesanya.

„Megkapta az első nagy teljesítményű hallókészüléket, amit persze meg kellett szokni az illesztékekkel együtt” –

mondja az édesapa, Gál Tamás, aki azzal folytatja, hogy két és fél éves volt a kislány, amikor Nikit először – nagy izgalmak közepette – a műtőasztalra engedték, hogy megkapja az első úgynevezett implantátumot,

hogy a beszédértés és hangformálás tempója felgyorsulhasson a kezdeti eredményekhez képest.

Niki hallása lassan kezdett formálódni: a magas hangokat és az emberi beszédhangot nehezen azonosította, ezért döntöttek a szülők az inplantátum mellett.  „Nikinek az volt a problémája, hogy a belső fülben lévő csiga, illetve a szőrsejtek elhaltak és károsodtak. A hang ugyan bejutott, de nem alakult át ingerületté, vagyis nem jött létre a hallásélmény.

A belső fülbe került egy elektróda, a koponyacsontba pedig be kellett építeni egy jelfogadó eszközt, ott vájtak ennek egy kis üreget,

a külső egység pedig a mikrofon és a processzor lett, ami átalakítja a hangot ingerületté, és ez aztán eljut a hallóideghez, hogy létrejöhessen a hallásélmény. Mindezt nyilván mindkét oldalon. A koponyacsontba épített belső egységnek is van mágneses része, a külső egység pedig szintén mágnessel tapad ehhez hozzá” – részletezi az egyáltalán nem rizikómentes beavatkozások fázisait az édesanya.

„Amikor túljutottunk ezeken az operációkon, sosem gondoltuk volna, hogy a belső egység többszöri meghibásodása miatt összesen nyolc fül-, és koponyacsontműtét vár majd a kislányunkra, ezt egyetlen szülőnek és persze gyereknek sem kívánom” – részletezi a család kálváriáját Zsuzsa, aki azt is hozzáteszi, hogy

„igazából az adott erőt, hogy Niki nagyon figyelt,

és mind jobban látszott rajta a fejlődés, ami minket is biztatott a lehető legjobb megoldás megtalálására.”

A beépített implantátum és a külső fülbe elhelyezett hallókészülék párosa sokat segített Gál Nikolettnek, aki egyre gyakorlottabb lett a szájról olvasásban, és már az épek és hallók között kezdte az óvodát és iskolát. Sokszor a szülői értekezleteken, amikor a szülők megemlítették a kislány hallásproblémáit, csodálkozva néztek rájuk, hiszen alig vagy nem is észlelték legtöbben a kislány nehézségeit.

Sok átsírt, álmatlan éjszaka volt mögöttem, hiszen már a kislányunk rengeteg altatásától is volt az emberben aggodalom. S hogy miket iratnak alá ilyenkor egy szülővel, abba inkább nem is kezdek bele!”

– mutat rá az édesanya az egész eddig megtett út leginkább lélekrombolóbb pillanataira, azokra, amelyeket úgy kell végigcsinálni, hogy az érintett semmit ne vegyen ebből észre.

„Én mindig a hallók között éreztem otthon magamat, és emlékszem, hogy első és második osztályban ott akartak tartani a kosárlabdázók között, de én futni akartam” – mesél a Mandinernek saját sportkarrierje kezdeteiről Gál Nikolett.

„Sosem felejtem el, hogy kisbabaként is, ha gyalogolni kellett, akkor mindig ölbe kéredzkedett, ha futni lehetett, akkor örömmel futott”

– fűzi hozzá Gál Tamás.

Gál Nikolett, aki magabiztos versenyzéssel felnőtt Európa-bajnok lett 100 méteres gátfutásban

A lengyelországi Szczecinben megrendezett Siket Atlétika Európa-Bajnokságon, úgy mesél élményeiről, hogy a telefoninterjú során semmit nem lehet érzékelni abból, hogy valaha is gondjai lettek volna a hallással vagy a beszéddel.  Nikolett miskolci születésű, a DVTK sportolója, és régóta készül edzőjével, Majkut Gergellyel valamilyen átütő eredményre. Szczecinben 14.54 mp-es futásával (egyéni legjobbja amúgy 14.42) mindössze 19 évesen a felnőttek között is új Európa-bajnoki csúcsot futott a női 100 gát döntőjében. Három további ezüstérmet is szerzett távolugrásban, 100 és 200 méteres síkfutásban az U20-as mezőnyben.

„Úgy gondolom, kint vagyunk a hosszú hullámvölgyből! A közel tíz év alatt, mióta Nikivel dolgozunk, most éreztem a leginkább koncentráltnak a versenyen. Már a bemelegítésnél látszott rajta, hogy határozott, de mégsem elbizakodott, nagyon akar, de közben mégis laza tud maradni. Ezek azok a dolgok, amik kellenek a jó versenyzéshez”

– vallja Majkut Gergely, Niki mestere, aki egy hosszabb térdsérülés miatti mélypontra utalt, amikor hullámvölgyet emlegetett.

Niki tízévesen kezdett bele az atlétikába, mert nagyon mozgékony gyerek volt: minden érdekelte, amiben a gyorsaságát és ügyességét tesztelhette. Nagyon hamar kiderült, hogy Niki fizikai adottságai tényleg az atlétikára teremtették őt, és mivel ezekben a számokban semmilyen hátrányát nem érezte a hallási nehézségeinek, töretlenül tudott fejlődni.

A mára sikeresen leérettségizett ifjú hölgy idén ősztől kezdte a Miskolci Egyetemen a sportszervezői szakot

– természetesen – a halló évfolyamtársak között.

„Amikor edzésen vagyunk, én hallókészülékben futok, de amikor megérkezünk mondjuk egy ilyen világeseményre, mint a szczecini Eb is volt, akkor ott a stadionba érkezve le kell venni a hallókészüléket, már a call-roomba sem vihetem be, mert kizárnak,

szóval ilyenkor siketen kell futni.

Bevallom, ez igen furcsa, mert ilyenkor a startpisztolyt sem hallom, hanem lámpás indításra rajtolunk, ami persze csökkenti a reakcióidőt is, mert az észlelés így lassúbb, mint amikor startpisztolyra indulok. Én ugye úgy élek, hogy mindent hallok ma már, de ilyenkor szájról kell olvasnom az utasításokat, emiatt persze a beszédem sem olyan tiszta, azt mondják. Az is roppant szokatlan nekem, hogy a taps helyett a kezüket feltartó és azt jobbra-balra forgató drukkerek ülnek a lelátón, a siketeknél ugyanis ez jeleni a tapsot” – mondja Nikolett. A hallók között is gyakorta indul a korosztályában atlétikai versenyeken, és módja volt a közelmúltban a felnőtt országos bajnokságon, az atlétikai világbajnokságnak otthont adó Nemzeti Atlétikai Központban is kipróbálni magát. „A pálya fantasztikus és nagyon gyors a NAK-ban” – mondja Nikolett a világhírű Mundo borítású pályáról, amelyről a világ leghíresebb atlétái is elismerően nyilatkoztak a budapesti vb alatt.

2021-ben a Hallássérültek Világbajnokságán szintén Lengyelországban 100 gáton már bronzérmet is szerzett Gál Nikolett, s a legnagyobb célja a 2025-ös Tokióban soron következő Siketolimpián egy átütő eredmény megszerzése.

„Ez a fő számom, itt érzem igazán, hogy a legtöbbet képes vagyok kihozni magamból, 100 síkon 12.69 egyelőre az egyéni legjobbam; de úgy érzem, hogy bőven vannak még bennem tartalékok.

Tizenkilenc éves vagyok, és tényleg hiszek abban, hogy nincs lehetetlen.

Jövőre is már minden erőmmel azon leszek, hogy nagyot faragjak a legjobb időmön, hiszen az U20-as korosztályos válogatottba is bekerültem idén már az épek között. Szeretnék minél kimagaslóbb eredményeket elérni az atlétikában, mert úgy érzem, itt csak rajtam múlik a siker” – mondja az ifjú egyetemista, aki vélhetően itt tényleg le tudja küzdeni a civil életben a hallókészüléke miatti visszafogottságát.

„Ha a sportban szerzett sikerei miatt megerősödik az önbizalma, akkor ez a civil életére is kihat, és persze a sport is jobban megy, ezt most már látjuk” – összegez Nikolett édesanyja, aki azt is csendesen hozzáteszi:

a Jóisten kárpótolt minket a fájdalmakért, és másban adott tehetséget a kislányunknak!”

Csisztu Zsuzsa / Mandiner