Merre tart az emberiség, valós próbálkozás-e a globális kormányzásra törekvés? Interjú Szmodis Jenő jogásszal, jogfilozófussal, egyetemi docenssel.

A Hit Rádió műsorában Nagy Jonatán Imre műsorvezető kérdezte meghívott vendégét.

Sokféle elképzelés létezik a világ működésének jövőjével kapcsolatban, az egyik legtöbbet emlegetett mindenképpen a globális világkormányzás lehetősége.

A globális kormányzás kérdésnek több rétege van. Elsősorban politikai-gazdasági, de nem feledkezhetünk el arról, hogy szociológiai, társadalmi, és teológiai, történelemfilozófiai dimenziói is vannak.

Érdemes feltenni a kérdést, hogy a Nyugat hanyatlása mikor kezdődik?

Ezen sokan és sokat vitatkoznak, az azonban bizonyos, hogy az emberek szerepe markánsan a reneszánsz korában értékelődik át, ez pedig fontos része a problémánknak. Ekkor kezd változni az ember és az Isten viszonyának meghatározása, mert korántsem mindegy, hogy az ember egy abszolút lénynek fogja föl magát, vagy önmagát képes egy nagyobb rendszeren belül szemlélni.

Azok a törekvések, amelyek most körvonalazódnak és globális kormányzási struktúrát, uralmi rendet igyekeznek kialakítani, azzal függenek össze, hogy létrejön vagy esetleg kívánatos, hogy létrejöjjön egy korlátozatlan hatalom, de ez annak a gondolatnak a gyökere, hogy az ember mint lény, önmagában rendelkezik egy olyan képességgel, hogy a saját hatalmát korlátlanná tegye. Idézném Giovanni Pico della Mirandola emberről alkotott felfogását,

aki szerint azzá tehetjük magunkat, amivé akarjuk. És már meg is érkeztünk napjainkba, amikor bizonytalanná válnak az identitások. Ugye ismerős Mirandola elmélete?

Azoknak az embereknek, akik szeretnének globális kormányzást létrehozni, célja lehet az, hogy a természetet és Istent is maguk alá gyűrjék? Érezhető ilyen szándék?

Sok kétségem nincs efelől, és a gondolat sem új keletű. Már a 19. században megjelent, hogy nekünk uralkodunk kell a természet felett, az ember az

uralma alá kell hajtsa a természetet. De az már kicsit új, hogy meg is erőszakolják.

Az idősebbek még emlékezhetnek a szocializmusban hangoztatott célra: legyőzni a természetet. Pedig nem legyőznünk kell, hanem harmóniában élni azzal.

Manapság egyre inkább az lehet az ember érzése, hogy lemondunk a saját sorsunk irányításáról. Sokan úgy gondolják, szavazniuk sem érdemes, úgyis hiába, majd más okos emberek eldöntik, mi történjen.

Ez sem új tendencia, csak éppen egyre erősödik. A pluralista társadalomban és piacgazdaságban kialakul egy olyan szisztéma, amelynek célja, hogy a tömegeket elidegenítsék a politikai szférától és ennek megvolt a hagyománya a szocializmusban is. Tehát nem kell a népnek foglalkoznia a politikummal, majd a vezető elvtársak ezt elrendezik, de ugyanez a politikától való elidegenedés megjelenik korunkban egy-egy polgári demokráciában is.

A demokráciában a legitimitást az uralmon lévőknek a nép adja. A királyságban, a monarchiában ezt az istentől kapott mandátum adja, de mi adja ebben az új tervezetben, a globális kormányzásban?

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy azok, akik a hatalmat gyakorolják, mármint globális szinten, egyáltalán elgondolkodnak a legitimitás kérdéséről. Csupán a helyzetükből adódóan éreznek jogot a vezetésre.

A legitimitás kérdése csak annyiban fontos nekik, hogy valamilyen módon ezt el kell adni. Meg kell győzni a népet, hogy ez az ő akaratukból történik. Ezért megjelenik egy ideológia és ilyen szempontból a demokratikus szisztéma ideálisnak tűnhet. A nép akaratára vezetik vissza az uralmukat, de

különbséget kell tenni a valódi, tájékozottságból eredő népakarat és mondjuk a manipuláció eredményeként létrejött struktúrák között.

A globális kormányzás azt feltételezi, hogy az egész glóbusz, az egész világ beáll egy hatalom mögé, de ez nem ilyen egyszerű. Ma is régiók köré csoportosulnak egyes országok, a régiók érdekei viszont eltérőek. Ennek ellenére cél marad a globális kormányzás?

Jelenleg a multipoláris világ kialakulása folyik ugyan, ez azonban nem jelenti azt, hogy a globális kormányzás szándéka elhalna. Rövid távon valóban az tűnik reálisnak, hogy létrejön egy-egy regionális központ, sőt valójában már ki is alakultak ezek, de a távlati célokat már megfogalmazták. Az utóbbi években, évtizedekben jelentek meg olyan nyilatkozatok, amelyek ezeket a törekvéseket egészen nyilvánvalóvá és világossá teszik.

Kiemelt kép: Képernyőfotó/YouTube