Interjú egy különleges bábtervezővel.
Manapság az egyik legnagyobb kihívás mind a hittan órákon, mind pedig a családban, hogy a gyermekeket mérhetetlenül több vizuális inger éri, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. A szóban elmondott történet, és főleg annak üzenete már nehezen viszi át az ingerküszöböt. De vajon mi történik akkor, ha egy életre keltett báb figura segíti a hitkotatót, vagy a szülőket? Megragadhatja-e a kicsik figyelmét egy ilyen eszköz, és lehet-e hatékony csatornája a hitre nevelésnek?
Az interjúban megismerkedhetünk egy olyan kreatív megoldással, amely a hitoktatás világában új dimenziókat nyithat meg. Egy rendhagyó interjúban beszélgetünk Kuruczné Lovas Júliával, aki gyakorlott pedagógusként és ihletett kézművesként saját maga tervezi és alkotja meg a bábokat, amelyek segítik a gyermekeknek a hit és a Biblia világának felfedezését.
Az interjú során megtudhatjuk, hogyan született az ötlet, és megismerkedünk Júliával, aki ezek mögött áll. Olyan értékes tanácsokat is kapunk, amelyek segíthetnek a kisgyermeket nevelő családoknak a hitbeli nevelésben, és természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy gyakorló hitoktatók hol kaphatnak szakmai segítséget, támogatás a bábok használatához.
Miben más egy hittan óra, amelyre a hitkotató a te bábjaiddal készül fel? Vannak-e már ezzel kapcsolatban visszajelzéseid, vagy tapasztalataid?
Manapság a gyerekeket rengeteg vizuális inger éri, nehéz a figyelmüket szóban közölt információkkal, egy szál krétával a tábla előtt felkelteni. A bábfigura -ha ügyesen használjuk- el tudja őket varázsolni, hiszen számukra ő egy élő személy, mozog, reagál az ő érzelmeikre, reakcióikra. Elmesélheti a saját történetét, párbeszédet kezdeményezhet a kicsikkel. Ráadásul az ujjbábokat (pl. a báránykákat) a kicsik is életre tudják kelteni. Az ő bőrükbe bújva bátrabban ki tudják fejezni érzelmeiket, gondolataikat.
Hogyan jött az ötlet, hogy bábokkal jeleníts meg bibliai szereplőket vagy az egyháztörténet fontos személyiségeit? Mesélj magadról és az ötletedről!
A rendszerváltás idején, amikor saját, nagyobb gyermekeim születtek, alig volt még elérhető eszköz és szakmai anyag a kisgyerekek hitoktatásához. Képzett hitoktató sem volt elég, aki mind teológiailag, mind módszertanilag meg tudott volna felelni ennek a feladatnak, ismerte volna ennek a korosztálynak az életkori sajátosságait.(Természetesen voltak legendásan rátermett pedagógusok, papok, akik értettek a kisgyerekek nyelvén, de többnyire elszigetelten működtek). Magam is találkoztam olyan óvodással, akinek a Tízparancsolatot, kisiskolással pedig, akinek a Mária-ünnepeket kellett bebifláznia…
A mi családunkban a kézműveskedés része volt a mindennapoknak, mindig készült valami, egyfajta „alkotó káosz ” vett minket körül.
Mivel gyerekruha-tervező pályára készültem, kitanultam ezt a szakmát, és rajzolni is beiratkoztam (mesterem Simon András volt, aki azóta egészen egyedi stílust teremtett). Mindkettőnek komoly hasznát veszem a bábtervezésnél. Egy évet Londonban töltöttem nyelvtanulással és babysitterkedéssel. Ott úgy tűnt, hogy jobban őrzik a bábjáték hagyományát. Itt készültek az első bábtervek is. Tanító, és fejlesztő pedagógus képesítést csak később szereztem, már saját családom mellett.
Jól tudom, hogy eredetileg fejlesztőpedagógus vagy? Mi az amit egy nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus lát ezekben a bábokban, és egy ilyen eszközöket használó hitoktatásban? Hogyan segítik ezek a bábok a gyermekek fejlődését?
Legfontosabbnak a szeretetteljes légkör megteremtését, és a figyelem felkeltését tartom, ahol a kicsik együttműködnek és könnyen megnyílnak. A hitoktatás elsődleges célja nem a fejlesztés, ez egyfajta pozitív mellékhatás. Egy-egy példabeszéd során előkerülő ritkább szavak (jászol, bárka, nyáj, kovász, mécses, stb) beépülhetnek a gyerekek szókincsébe; egy hosszabb eseménysor többszöri eljátszása, memorizálása az emlékezetüket fejleszti.
De manapság már nem kérdés, hogy legalább ilyen fontos az érzelmek felismerése, megnevezése, tudatosítása is.
Ezekhez pedig a bibliai történetek bőven kínálnak lehetőséget. Már egy kis óvodás is elgondolkodhat azon, hogy vajon mit érezhetett az elveszett kis bárány, amikor meglátta Jézust közeledni, vagy mit gondolt Márta, amikor testvére nem segített neki a vendéglátásban?
Van-e személyes kedvenced, vagy olyan, amelyre leginkább büszke vagy, akár a megvalósítás, akár a használata miatt?
A Szent Erzsébet kesztyűbáb az első számú kedvenc. Nem lehet elégszer eljátszani, hogy a szegényeknek kicsempészett kenyerek rózsává változnak, és a gonosz udvarhölgy mérgelődve elsomfordál. A trükkös kis kosárka teteje ugyanis átfordítható.
Van-e olyan fórum, vagy felület, esetleg ötlettár, ahol segítséget is kaphatnak a hitoktatók a bábok használatához?
Igyekszem honlapomra (www.leonettadesign.hu) szakmai anyagokat is feltenni, és nemrég elindítottam a „BÁBLIA bábok a Bibliához” Facebook-csoportot, ahol szeretném összegyűjteni a tapasztalatokat. Mindenki, aki használja a bibliai bájaimat, feltöltheti fotóit, anyagait, akár óravázlatot is. Ezt egy 20%-os kuponnal tudom honorálni, amelyet a következő rendelésnél fel lehet használni.
Milyen tanácsot adnál kisgyermeket nevelő családoknak a gyermekek hitbeli neveléséhez? Hová és hogyan tudják beilleszteni pl. ezeket a bábokat ebben?
Mindenfajta nevelésnek hiteles példára és feltétel nélküli szeretetre kell épülnie. A bábfigura (egy védőszent, pl. Szent László: a lovagkirály, Mária vagy Jézus alakja) lehet egy jó barát, egy társ, aki időnként beszélgethet a kicsivel segítve őt az aznapi élmények összegzésében, érzelmei megfogalmazásában, a belső feszültség levezetésében.
Talán este elaludni is könnyebb az ő jelenlétében.