A parlamenti vakációt megszakítva, sürgősségi eljárásban utasította el a székelyföldi autonómiát előirányzó három törvénytervezetet a román képviselőház, miként az borítékolható volt.
A leghangosabb magyarellenes szólamok természetesen a szélsőségesen nacionalista AUR képviselőinek padsoraiból hangzottak fel a szavazás közben – többek között azt skandálták, hogy „Székelyföld nem létezik” – de a magukat européernek, haladó szelleműnek valló román pártok is egyhangúlag veszélyesnek, alkotmányellenesnek, toxikusnak minősítették a tervezeteket, amelyeket mihamarabb el kell utasítani – írja a foter.ro.
A három tervezetet az RMDSZ listáin parlamenti mandátumot szerzett Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József terjesztette a törvényhozás elé, közülük
az egyik a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma, a harmadik pedig Székelyföld autonómiastatútuma.
A képviselők egy része a parlamenti szünet miatt távolról, online szavazott, így állhatott elő az a mókás szituáció – amit később a Digi24 megszellőztetett –, hogy a PNL szóvivője, Ionuț Stroe véletlenül megszavazta a tervezetek egyikét. Később rendszerhibával magyarázta a tévedését.
A kezdeményezők hangsúlyozták, hogy
a tervezetekben semmi olyat nem kérnek, ami Európa más demokratikus államaiban ne létezne.
Kulcsár-Terza József úgy fogalmazott, hogy Székelyföld lakói a területi önrendelkezés révén „szabadságot akarnak Románia határain belül”. Más európai autonómiapéldák mellett Emmanuel Macron francia államfőnek Korzika autonómiájára vonatkozó ígéretét is megemlítette. Párbeszédet szorgalmazott, emlékeztetve, hogy a román állam az Erdély Romániához csatlakozását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban ígéretet tett a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására – írja az MTI.
Zakariás Zoltán is a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiájára a vajdasági példát ajánlotta a képviselők figyelmébe. Hangsúlyozta: a tervezetek a nemzeti kisebbségek „lojalitási nyilatkozatai” a román állammal szemben.
Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke a többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőinek kifogásaira – miszerint ünnepi időszakban, sürgősségi eljárással tárgyalták a tervezeteket –, közölte:
ilyen „toxikus” tervezetek nem képezhetik vita tárgyát,
csak el kell utasítani őket. A Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa bejelentette:
konzultációt kezdeményez, hogy a hasonló tervezeteket ne is lehessen iktatni a román parlamentben.
A magyarellenes kijelentésektől sem mentes ülésen egyes erdélyi román képviselők a romániai etnikumok békés együttélését hangsúlyozták, míg számos honatya a román alkotmány első cikkelyére emlékeztetett, miszerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a tervezetek alkotmányellenesek. Az AUR képviselői az ülés alatt „Erdély ősi föld” feliratú molinókat tartottak a kezükben.
A roma kisebbség képviselőjeként Catalin Manea bejelentette: a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete ellen fog szavazni, mivel
a romániai romák a román társadalom keretében akarnak fejlődni.
Tudor Vlad-Benga független képviselő elmondta: tartózkodik, ugyanis
a román állam szerinte sem teljesítette a nemzeti kisebbségeknek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéreteit.
A képviselőház döntését Marcel Ciolacu román kormányfő is üdvözölte csütörtökön. „Románia szuverenitása és területi integritása nem alku tárgya” – idézte a News.ro a miniszterelnököt. Ciolacu „toxikusnak” és „revizionistának” nevezve az autonómiatervezeteket, melyek elhúzódó vitája szerinte a szélsőséges politikusoknak kedvezett volna.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó autonómiastatútumot, melyet az SZNT korábbi közleménye szerint
ötödik alkalommal terjesztettek a román törvényhozás elé, a román többség mindannyiszor elvetette.
A három jogszabálytervezetet ezután a szenátus vitatja meg döntő házként.
Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt
