A kolozsvári Kétágú református templom tornyában működő hóstáti múzeum mellett, egy hagyományos tájház keretében mutatnák be a hóstátiak életmódját, hagyományait, történetét és messze földön híres zöldségtermesztését. Az elképzelés kivitelezésén dolgozó Bányai József ügyvéd a Krónikának elmondta, hogy a kincses város magyar örökségének érdekes színfoltja lesz az új közgyűjtemény.

Bő tíz éve látogatható Kolozsváron az alsóvárosi református gyülekezet Kétágú templomának tornyában a Hóstáti Múzeum. A 2012 őszén felavatott emlékszobák berendezései, tárgyi emlékei a kincses város hóstáti közösségének 1949–1989-es kommunista időszakára emlékeztetnek.

Az 1970-es évektől kezdődően egyre több hóstáti házat, utcát és városrészt tett a földdel egyenlővé a kommunista hatalom, hogy helyébe tömbházakat emeljen a betelepítendő többségi lakosság számára.

A kedden és csütörtökön 10-12 és 16-18 között látogatható közgyűjtemény csoportok számára előzetes bejelentés alapján egyéb időpontokban is felkereshető. A toronyban kialakított egyik szobában állandó kiállítás keretében láthatók azok a nyolcvanas években készült fotók, amelyek a hóstáti porták bontását örökítették meg. A korabeli viszonyokat ismerve, Feleki Károly számára nem volt veszélytelen vállalkozás lencsevégre kapni a kommunista „városrendezés” magyar vonatkozású pusztításait. A kommunista hatalom rengeteg hóstáti családot forgatott ki vagyonából, elpusztítva a házak mellett megmaradt kertjüket is, amely megélhetésüket biztosította a kényszerszövetkezetesítés után.

A hagyományos gazdálkodást is bemutatná a skanzen

Hóstáti származású emberként Bányai József ügyvéd – az alsóvárosi református gyülekezet presbitere – is kivette részét a múzeum létrehozásából és az emléktárgyak begyűjtéséből a kolozsvári földészközösség tagjai körében.

,,A múzeum ötlete régebb megfogalmazódott, a templom és a tornyok felújítása során. A toronyba durván összeácsolt faszerkezeten lehetett feljutni. Azon törtük a fejünket, milyen hasznosítást találjunk a templomnak erre a részére. Így született meg a hóstáti múzeum ötlete, hiszen

az alsóvárosi gyülekezet hagyományosan a földészközösség legfontosabb egyházközsége volt Kolozsváron”

– foglalja össze az emlékszobák létrehozásának előzményeit a hóstáti felmenőkkel rendelkező jogász.

Bányai József szerint a közösség hétköznapjainak, hagyományainak és tárgyi emlékeinek a bemutatása céljából most arra készülnek, hogy egy tágas telekkel rendelkező, hagyományos hóstáti házat a kiegészítő gazdasági épületekkel együtt tájházzá alakítanak. Folynak a tárgyalások a tulajdonossal, aki egy hóstáti alapítványnak adományozná az ingatlant. A kincses város ezzel az igen fontos magyar múzeum létrejöttével gazdagodna.

A hóstáti tájház fontos közösségi térré válna, ahol többek között a hagyományos hóstáti kertészkedés műhelytitkaiba nyújt majd betekintést a tájházat működtető alapítvány, amelynek egyik létrehozója a jelenlegi hóstáti múzeumot fenntartó alsóvárosi református egyházközség.

A sok kézimunkát igénylő, kiváló minőségű hóstáti zöldségtermesztésre ma már kevésbé tart igényt a város: az olcsó importzöldségekkel nem tarthat lépést a jóval drágábban előállított helyi termék, így a termőföld mellett maradt hóstátiak rendre felmondták a gazdálkodást.

Bányai József szerint a régi hóstáti közösség pezsgését már lehetetlen visszaállítani, a biogazdálkodás elterjedésével azonban esély van rá, hogy

több gazda is fantáziát lát a hagyományos zöldségtermesztésben.

Kolozsváron ebben segíthet a tájház beindítása.

Címlapkép: Bányai József ügyvéd a hóstáti tájház kialakításán dolgozik / Fotó: Makkay József / kronikaonline.ro