A magyar politika és annak narratívája a valóságon alapul, emelte ki Kovács Zoltán, aki szerint a jövőben sem lesz kevesebb a konfliktus, ráadásul a háború elhúzódásával a valóság egyre inkább „bekopogtat” Nyugat-Európába.
Magyarország-kép a nemzetközi sajtóban címmel mutatta be a Nézőpont Intézet a 18 országra kiterjedő, 15 nyelvterület 100 politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékét vizsgáló kutatását a 2023. évre vonatkozóan. Orbán Viktor kormányzásának belpolitikai sikerei és politikai kezdeményezései (család- és gyermekvédelem, gender-kérdés, szuverenitásvédelem, antimigrációs intézkedések), valamint még a legnagyobb politikai ellenszélben is határozott nemzetközi fellépése felkeltették a világpolitika szereplőinek érdeklődését, ami egyben kiemelt médiaérdeklődéssel is jár.
A nemzetközi tér legkülönbözőbb kihívásai (migrációs- és Covid-válság, orosz-ukrán konfliktus) és az ezekre adott szuverén magyar megoldások csak tovább erősítették a Magyarországra irányult intenzív figyelmet, sőt a nemzetközi fősodortól eltérő (unortodox), hatékony intézkedések kifejezetten éles politikai, valamint sajtótámadások – gyakran baráti – kereszttüzét irányították hazánkra, mutat rá a Nézőpont elemzése.
A magyar modell sajátosságain túl a 2023-as év hazánkról szóló tudósításait, különösen azok kedvező vagy éppen ellenkező előjelű voltát, az orosz-ukrán háború határozta meg Magyarország megítélését tekintve.
A magyar kormány politikáját nem az befolyásolja, hogy a nyugati sajtó mit mond róla – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Nézőpont elemzésének csütörtöki bemutatásán, Budapesten.
Kovács Zoltán azt mondta: a Magyarországot támadó médiumok célja a négyszer egymás után kétharmadot szerző kormány teljes ellehetetlenítése, karanténba zárása. Ennek a narratívának a megváltoztatására az elmúlt tizennégy évben semmi esély nem volt, mert a „másik oldal, kerek perec kijelenthetjük, hogy nem érdekelt egy ilyen párbeszédben” – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar politika és annak narratívája a valóságon nyugszik.
A kormány egy nemzeti érdeken, a magyar emberek érdekén alapuló politikát igyekszik folytatni döntések előkészítésével, meghozatalával és végrehajtásával, akkor is, ha ez ütközik más országok vagy az európai intézményekben dolgozók elképzeléseivel – mutatott rá.
Kovács Zoltán várakozásai szerint a konfliktusok a jövőben sem fognak csökkenni. Az okok között utalt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elfoglalt békepárti magyar álláspontra, az európai parlamenti választási kampányra és a magyar uniós elnökség időszakára.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a 18 országot érintő, 15 nyelvterület száz politikailag releváns online és nyomtatott sajtótermékének Magyarországgal kapcsolatos 19 153 médiamegjelenését vizsgáló kutatásról elmondta: az elmúlt években egyre intenzívebbé vált a Magyarországgal kapcsolatos médiafigyelem.
Ez főként az orosz-ukrán háborúnak, és Magyarország azzal kapcsolatos békepárti álláspontjának volt köszönhető. Az orosz sajtóban az ország egy médiumra jutó átlagos megjelenése 2021-ben 139 volt, míg tavaly 697-re nőtt.
A háború megosztó és polarizáló voltáról szólva Boros Bánk Levente jelezte: egyre jellemzőbb, hogy Magyarország semleges megítélése pozitívba vagy negatívba fordul át. Az angolszász nyelvterületen különösen megfigyelhető, hogy a korábban semleges álláspont kritikusra vált, a korábban semleges orosz sajtó pedig egyre többször pozitív kontextusban említette az országot.
Megjegyezte azt is: kis mértékben, de nőtt a Magyarországról szóló pozitív hírek száma a francia, a spanyol, az angol és az olasz nyelvterületen, a lengyel pozitív hangvételű cikkek száma viszont csökkent tavaly.
A rendezvény záró részében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője Kovács Zoltánnal és Georg Gafron német újságíróval, médiavállalkozóval beszélgetett Magyarország nyugati sajtómegjelenéseiről.
Georg Gafron szerint is a kritikus vélemények vannak többségben, és Kovács Zoltán is úgy fogalmazott: hosszú ideje nem lát a német mainstream sajtóban olyan írást, amelyben pozitívan mutatnák be Magyarországot. „Nem propagandistának vagy filozófusnak kellene menni, hanem a valóságot bemutatni, majd hozzátette, hogy a német újságírók négyötöde a zöldek vagy a szociáldemokraták szemszögéből ír” – húzta alá.
A békepárti álláspont kapcsán a német újságíró arról is beszélt, hogy Németországban a lakosság több mint kétharmada az ukránok támogatása mellett van, nagyon félnek az oroszoktól, ezért is értik kevésbé Magyarország békepárti álláspontját.
Kovács Zoltán pedig kiemelte: a háború elhúzódásával a valóság egyre inkább „bekopogtat” Nyugat-Európába.
Az államtitkár megerősítette, a nemzet érdeke, és nem a külföldi vélemény fogja meghatározni azt, hogy mit tesz a kormány. Georg Gafron arra biztatta a magyarokat, hogy beszéljenek az elért pozitív eredményeikről.
MTI
Borítókép: A Nézőpont elemzésének bemutatóján Boros Bánk Levente, Kovács Zoltán, Georg Gafron és Mráz Ágoston Sámuel vett részt
Forrás: Facebook/Nézőpont Intézet
