A hit igazi pajzs. Védelem, de nem csupán a kívülről érkező támadásokkal, de a saját, félelmeinkből fakadó megfutamodásunkkal szemben is. S mennél erősebb a hitünk, annál szilárdabb a védelme. Sebők Sándor fóti plébános kapta idén a Hit pajzsa díjat.
Hit Pajzsa – ezt az elnevezést viseli az az elismerés, amelyet minden esztendőben azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A Kommunizmus áldozatainak emléknapján ezt a dr. Horváth Béla országgyűlési képviselő és Gyurkovics Tibor író által alapított díjat Sebők Sándor, a fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom plébánosa, regnumi atya, mesterkanonok vehette át vasárnap a budapesti Egyetemi Kisboldogasszony-templomban.
Az átadási ünnepség előtt szentmisén emlékeztek azokra a milliókra, akik a legvéresebb eszme, a kommunizmus áldozatává váltak, akiket az életüktől fosztották meg a kommunista elnyomók, vagy törték ketté jövőjüket.
A most díjazott regnumi atyáról a laudációt Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek ismertette, méltatva Sebők Sándor életét, a papi elkötelezettségét, külön kiemelve a fiatalok nevelésében elért eredményeit.
Nyári táborokat szervezett számukra, akkor, amikor, a kommunista rendszer minden erejével próbálta megakadályozni a ifjak számára keresztény szellemiségű programok szervezését. Az sem tántorította el az atyát Istentől kapott feladata ellátásában, hogy ezért újpesti plébánosként fizikai bántalmazást is el kellett szenvednie.
Fotó: Ifj. Tóth György
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a díjazottat méltatva azt mondta, Sebők Sándor, aki 1977-ben lett regnumi atya, sugározza Isten szeretetét a rábízottakra, ott, ahová hivatása éppen szólítja.
Úgy fogalmazott: az apostoli szeretet vezette a regnumosokat a bolsevik diktatúra idején is, miközben meg kellett élniük a Regnum Ház bezáratását, és a Regnum Marianum templom felrobbantását.
A szeretet tartotta meg és vezette azokat a regnumos atyákat és társaikat, akiket a bosszúszomjas kommunista hatalom hamis vádakkal háromszor is bíróság elé citált, hogy aztán nehéz börtönévekkel büntesse meg bátor hitvallásukat, példát statuálva az őket követőknek és a mellettük kitartóknak – hangoztatta az államtitkár.
Abban a templomban gyűltünk ma össze emlékezni, ünnepelni és közösen megtapasztalni Isten szeretetét, ahol az 1956-os forradalom leverését követően, a szomszédos egyetemi épületben harcoló, majd a kommunisták véres bosszúja elől bujkálni kényszerülő diákok menedéket találhattak az itt tanuló szeminaristák jóvoltából – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett, az Országgyűlés 2000 júniusában határozott arról: emléknapot szentel a kommunista diktatúra magyarországi áldozatainak tiszteletére, hogy mindaz a bűn és szenvedés, amelyet a bolsevik diktatúra jelentett, és amelynek a legóvatosabb becslések szerint is világszerte százmillió áldozata volt, soha többé ne ismétlődhessen meg.
Latorcai Csaba szerint „az eltörlés kultúrája, az erőltetett lakosságcsere és a genderideológia képében a kommunista ideológia újra támadásban van”.
Ezért jó szem előtt tartani, hogy „ennek a progresszívnek, azaz haladónak hazudott ideológiának az erőltetése szinte semmiben sem különbözik attól a keletről jött bolsevik ideológiától, amelynek nevében tűzzel, vassal irtottak keresztényeket, zsidókat, másként gondolkodókat, kis- és nagygazdákat, tudósokat, mérnököket, papokat és püspököket, ártatlanok millióit” – tette hozzá.
„Ma a normalitás értékei ellen vívott háború folyik. Ez a szellemi kútmérgezés Nyugat-Európában már oda vezetett, hogy bíróságon kell megvédeni az igazát annak, aki a szentírás szavait tekinti zsinórmértéknek” – mondta.
A kereszténység minden körülmények között cselekvésre ösztönöz, manapság is, amikor háborúval, gazdasági nehézségekkel kell szembenézni, miközben a világ számos pontján keresztény testvéreinknek egyre dühödtebb üldöztetésben van részük – tette hozzá.
„Minket, magyarokat nem hagytak végleg elveszni azon honfitársaink, akik életük példájával, mintegy a hit pajzsaként, szilárdan védték és védik mind a mai napig nemzetünket, és álltak ellent azoknak a támadásoknak, amelyek (…) létünkben oly sokszor fenyegettek bennünket. (…) Azok a neves és névtelen hősök sem, akik a kommunista diktatúra idején vállalták legrosszabb esetben a halált, jobb esetben az emigrációt vagy a kitelepítést, az üldözést, az állandó megfigyelést, megfélemlítést” – jelentette ki.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek laudációjában méltatta Sebők Sándor életét, a papi hivatás során mutatott elkötelezettségét, külön kiemelve a fiatalok nevelésében elért eredményeket.
Nyári táborokba vitte a fiatalokat, egy olyan időszakban, amikor a kommunista rendszer nem nézte jó szemmel az ifjúság számára keresztény szellemiségű programok szervezését – mondta az érsek, felidézve azt is, hogy újpesti plébánosként Sebők Sándornak fizikai bántalmazást is el kellett szenvednie.
Sebők Sándor köszönetet mondott a díj alapítóinak és az azt odaítélő kuratórium tagjainak, valamint Latorcai Csabának a méltató szavakért, Bábel Balázsnak laudációjáért és minden regnumosnak, paptársainak és a híveknek is, akik végigkísérték egyházi tevékenységét.
A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt MDF-es és kisgazda politikus, korábbi országgyűlési képviselő és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó díjat idén Miletics Katalin Janka éremművész, bencés obláta készítette.
Az ünnepelt plébános emellett a Parma fidei – Hit pajzsa díj alapítványtól egy, a Nógrád vármegyei Erdőkürtön élő pálos apácák készítette új miseruhát is kapott.
Szerző: Ifj. Tóth György
Borítókép: Sebők Sándor, a fóti Szeplőtelen Fogantatás templom plébánosa, regnumi atya, mesterkanonok (k) átveszi a Parma fidei – Hit pajzsa díjat Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsektől (b) és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetestől, a Hungary Helps jószolgálati nagykövetétől a budapesti Egyetemi Kisboldogasszony templomban a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2024. február 25-én
Forrás: MTI/Mónus Márton
