Marketingfogásokkal kerülik ki a multik a szabályokat, igyekeznek eltitkolni, hogy a több ezer különböző műanyag többsége nem újrahasznosítható.
A Center for Climate Integrity (CCI) frissen közzétett jelentése részletesen bemutatja, hogy a műanyagipar miképpen fejlesztette ki azokat a marketingfogásokat, amelyekkel sikerül félrevezetni a közvéleményt és megkerülni szabályozásokat. A CCI jelentése szerint a petrolkémiai vállalatok annak ellenére, hogy tudják, hogy a műanyagok újrahasznosítása sem műszakilag, sem gazdaságilag nem eredményes, továbbra is „csalárd” marketing- és tájékoztató kampányokat folytatnak, hogy meggyőzzék a fogyasztókat ennek az ellenkezőjéről.
A jelentés szerint ezzel a magatartással a vállalatok megakasztották azokat a reformokat, amelyek már régen megoldást jelenthetnének a műanyaghulladékok által jelentett problémára.
„A petrolkémiai vállalatok a műanyag újrahasznosításának hamis ígéretét felhasználva exponenciálisan növelték az új műanyaggyártást az elmúlt hat évtizedben, létrehozva és állandósítva a globális műanyaghulladék-válságot, és jelentős költségeket róva azokra közösségekre, amelyeknek szembe kell nézni következményekkel” – írta a CCI.
A műanyaghulladék kezelésének és eltakarításának költségeit nagyrészt a települési és állami önkormányzatok – tehát az adófizetők – viselik, és ezek a költségek az előrejelzések szerint exponenciálisan növekedni fognak az elkövetkező évtizedekben, mivel az Egyesült Államokban keletkező műanyaghulladék mennyisége a 2019-es 73 millió tonnáról 2060-ra várhatóan több mint 140 millió tonnára nő.
A jelentés rámutat arra, hogy a műanyagok több mint 99 százalékát fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő. Bár több ezer különböző műanyag létezik, ezek többsége nem újrahasznosítható.
És a fogyasztók meggyőzésére tett erőfeszítések ellenére a műanyag újrahasznosítási aránya az Egyesült Államokban 2021-ben a becslések szerint mindössze 5-6 százalék volt.
A jelentésben olvasható, hogy a különböző műanyagok 10 éven át tartó vizsgálatát követően az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) arra a következtetésre jutott, hogy mindössze kétféle műanyagtípusból lehet jó minőségű újrahasznosított tárgyakat készíteni: a PET és a HDPE, amelyeket általában műanyag tartályok és palackok gyártására használnak.
Ez több mint 30 évvel később is igaz. A gyakorlatban a műanyagok többi formáját elégetik vagy a hulladéklerakókba szállítják.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy számos műanyag termék különböző adalékanyagok felhasználásával, valamint eltérő polimerek keverésével készül, hogy kihasználják azok eltérő tulajdonságait. Ezek a különböző anyagok a gyakorlatban viszont újrahasznosításra alkalmatlanná teszik ezeket a csomagolóanyagokat. A műanyag minősége is romlik az újrahasznosítás során, ami korlátozza a felhasználását.
A műanyagok mérgezősége szintén problémákat okoz az újrahasznosítási folyamat során.
A műanyagokban lévő kémiai adalékanyagok közé tartozó stabilizátorok, lágyítók, bevonatok, katalizátorok és égésgátlók, valamint a műanyagban lévő egyéb anyagok, például tisztító- és oldószerek miatt a műanyagok többsége nem hasznosítható újra élelmiszeripari csomagolásként vagy más, élelmiszerekkel kölcsönhatásba kerülő termékként.
A műanyagok újrahasznosításának költségei is sokkal magasabbak, mint az új műanyag előállításának költségei.
„Az újrahasznosítási folyamat – a begyűjtéstől a válogatáson át a feldolgozásig és a szállításig – több időt, munkaerőt és berendezést igényel alacsonyabb minőségű és kevésbé hatékony eredmény eléréséhez, mint a fosszilis tüzelőanyagokból származó új műanyagok előállítása” – magyarázza a jelentés.
A vállalatok emiatt sem érdekeltek ezeknek a termékeknek az előállításában, amikor az új műanyagokat nagyobb profittal tudják eladni.
Míg az újrahasznosítási a folyamatnak a költségeit jelenleg a helyi igazgatás és az állami szervek – végső soron az adófizetők – viselik, és nem pedig a vállalatok.
A CCI szerint a petrolkémiai vállalatok hozták létre és terjesztették el először azt a tévhitet, hogy a műanyagokat fenntartható módon újra lehet hasznosítani.
A petrolkémiai vállalatok – önállóan, valamint az iparági szakmai szövetségeken és fedőszervezeteken keresztül – megtévesztik a fogyasztókat, a politikai döntéshozókat és a szabályozó hatóságokat, hogy elhitessék velük, hamis megoldások sorával kezelni lehet a műanyaghulladék-válságot” – írta a szervezet.
