Bizonyára emlékeznek még arra a habverésre, amelyet a baloldali sajtó kreált egy 2007-ben történt incidensből, amikor is azzal vádolták Putyint, hogy szándékosan, megfélemlítés céljából engedte Koni nevű labradorját Angela Merkel közelébe egy találkozójuk során. 

Putyin Koni

Képernyőfotó

A 444 interpretációjában Merkel kancellár a történtek után azt mondta, hogy

„értem, hogy miért kellett ezt tennie. Bizonyítani akarta, hogy ő férfi. Pedig csak a saját gyengeségétől fél. Oroszországnak semmije sincs. Se sikeres politikája, se sikeres gazdasága. Csak ez van neki”.

Az InfoStart öles szalagcímben közölte, hogy

Labradorjával igyekezett megfélemlíteni Merkelt Putyin a kancellár tanácsadója szerint.

Majd így fejtették meg a rettenetes kutyatámadás részleteit:

Annak idején nemcsak a német, de szinte az egész világsajtót bejárta az a fotó, amelyen jól látszik, hogy a tárgyalóterembe beront Putyin hatalmas testű, koromfekete labradorja, és rögtön Merkel lábainál kezd szaglászni.

Németországban már akkor mindez óriási felzúdulást váltott ki. A találgatások azóta is folytak arról, vajon Putyin szándékosan vetette-e be a Koni névre hallgató labradort a kancellár megfélemlítésére. A találgatások végére valószínűleg most pontot tett Merkel külpolitikai tanácsadója a ZDF közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatával.

Christoph Heusgen, aki éveken keresztül a kancellár külpolitikai jobbkeze volt, az interjúban szinte minden kétséget kizáróan hangsúlyozta, hogy Putyin az óriás labradort szándékosan ”rendelte be”. A volt tanácsadó elmondta, hogy a látogatás előkészítésekor orosz kollégáit külön kérte arra, hogy az orosz államfő kedvenc kutyája a tárgyalások idején ne legyen ott a teremben.

Merkel tudja, hogy labrador szinte mindig ott van gazdája közelében, de közölte, ”hálás lenne”, ha ezúttal távol maradna. Heusgen tájékoztatta orosz partnereit az indokról is, nevezetesen, hogy Merkelt évekkel korábban megharapta egy kutya, és a félelem azóta tart.

A volt külpolitikai tanácsadó úgy vélte, hogy a történtek Putyin részéről egyértelműen a hatalom demonstrálásának szándékát jelentették. Szerinte az orosz államfő egészen tudatosan igyekezett Merkelt megfélemlíteni.

„Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen genetikailag egy KGB-emberről van szó” – fogalmazott Christoph Heusgen.

Csodálkozni azon sem lehet, hogy számtalanszor faggatták már a volt kancellárt arról, hogy miként emlékezik vissza a történtekre. Angela Merkel mindig is igyekezett humorral magyarázni a történteket. Legutóbb egy évvel ezelőtt a Der Spiegelnek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy egy „belevaló” kancellár számára egy kutya nem okozhat gondot.

Maga Putyin néhány évvel később ugyancsak visszatért a történtekre. Azt állította, hogy valójában egyfajta „kedves gesztussal” akarta meglepni a kancellárt. Amikor pedig később megtudta, hogy Merkel fél a kutyáktól, állítása szerint rögtön utána személyesen elnézést kért.

Tehát a független sajtó (Merkel nyilatkozata tekintetében egymásnak ellentmondó tájékoztatása) és a volt külpolitikai tanácsadó szerint Putyin,

a volt KGB-s főgonosz egy labradort használt a német kancellár megfélemlítésre, mert a labrador kifejezetten erre a célra lett kitenyésztve. Ha csak úgy nem…

Tegyük hozzá, akkoriban nyílt titoknak számított, hogy Koni azért járt be a sajtótájékoztatókra, mert az újságírók folyton keksszel tömték. És mert – az ég szerelmére! – egy labradoról beszélünk. Egy olyan kutyafajtáról, amely egyetlen egyede sem tett le soha még őrző-védő vizsgát. Okkal.

És akkor nézzük az érem másik oldalát, mi a helyzet mostanság Biden elnök kutyáinak ügyében!

A Judicial Watch nonprofit szervezet 2024. február 28-án írt cikkében jelentette be, hogy 269 oldalnyi feljegyzést kapott az amerikai titkosszolgálattól Biden elnök kutyája, Commander agresszív incidenseiről, köztük legalább 23 harapásos esetről. Az egyik incidens után a keleti szárny nyilvános túráit körülbelül 20 percre leállították a támadásból származó vér miatt a padlón.

A feljegyzésekhez a Judicial Watch által benyújtott, az információszabadságról szóló törvény (FOIA) alapján indított 2023. októberi perben jutottak hozzá, miután a Titkosszolgálat nem válaszolt a Biden család kutyájával, Commanderrel kapcsolatos összes feljegyzésre vonatkozó, 2023. július 31-i kérésre.

A Judicial Watch FOIA-kérelmek és perek során leleplezte a Fehér Ház hazugságait Bidenék előző kutyája, Major által elkövetett támadások súlyosságáról és számáról. A Judicial Watch ezután kapott egy fülest, hogy Commander a Titkosszolgálat személyzetét is megtámadta, és tavaly júliusban olyan dokumentumokat fedezett fel, amelyek 10 harapásos incidenst mutattak.

A Judicial Watch egyik forrása szerint Biden elnök rosszul bánt a kutyáival, ütlegelte és rugdosta őket.

A Judicial Watch által kikényszerített legújabb feljegyzések között szerepel egy táblázat, amely 22 incidensről szól 2022 októbere és 2023 júniusa között, amelyek közül 10 orvosi kezelést igényelt.

Tom Fitton, a Judicial Watch elnöke szerint a Biden elnök kutyáinak támadásairól szóló dokumentumok ismét alapvető kérdéseket vetnek fel az elnökkel és a Titkosszolgálattal kapcsolatban. Az őrületnek és a korrupciónak egy különleges fajtájáról van szó, amikor egy elnök és a First lady hagyja, hogy kutyája többször is megtámadja a Titkosszolgálat és a Fehér Ház személyzetét. És ahelyett, hogy megvédte volna ügynökeit,

a Titkosszolgálat megpróbálta törvénytelenül elrejteni a Biden család által elkövetett visszaélésekről szóló dokumentumokat.

Végezetül pedig nem árulunk el nagy titkot azzal sem, ha rögzítjük:

egy német juhászkutya fegyverként is használható, 300kg-mal harap, így nem mindegy, ki áll fölötte a rangsorban. Családi kutyának éppúgy alkalmas, mint őrző-védő tevékenységre, maga az univerzális tökély e sorok írója 18 éven át tartotta és rehabilitálta őket ,

ám ha csetlőbotló, szenilis, tekintély nélküli a gazda, a kutya átveszi az irányítást és maga szabja ki saját feladatait. Vélhetően ez történt a Fehér Házban is.

Nem meglepő, teljesen természetes reakció ez egy német juhászkutya részéről. Ami nem természetes reakció, az a tarthatatlan állapot agyonhallgatása, és a támadások eltussolására tett erőfeszítés a Biden-adminisztráció részéről.

Kiemelt kép: APA Images/Shutterstock