A németek kevesebb mint 40 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyverrel megvédeni országát, ha megtámadnák – derült ki egy felmérésből.

Bár egyes uniós politikai aktorok mindent megtesznek a háborús hangulat szításáért, úgy tűnik, nem igazán lesz kikkel megvívatni a harcot.

A Forsa közvélemény-kutató az RTL Deutschland német műsorszolgáltatónak készített felmérésében

a német felnőttek 59 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg nem vagy biztosan nem ragadna fegyvert hazája védelmében egy invázió vagy más támadás esetén

– ezt már a Breitbart hírportál írja. A kutatásból kiderült, hogy a németeknek mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg hajlandó lenne harcolni nemzetének védelmében.

Kiderült: a 18–29 évesek 45 százaléka és a 45 és 59 év közöttiek 44 százaléka hajlandó lenne harcolni hazájáért, míg a 30 és 44 év közöttiek csak 34 százaléka mondta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert ragadni egy támadás esetén. A politikai hovatartozás szerint is nagy különbségek mutatkoztak: a Zöldek támogatói voltak a legkevésbé hajlandók fegyverrel megvédeni az országot, mindössze 35 százalékuk, míg a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatói harcolnának a legtöbben, 49 százalékkal.

A nemek között is meredek volt a szakadék:

a férfiak összességében hajlamosabbak voltak fegyvert ragadni a nemzet védelmében (54%), mint a nők (23%).

A haza védelmére való hajlandóság a felsőfokú végzettségűek körében is alacsonyabb, tudtuk meg.

Érdekes a közvélemény-kutatás időzítése, írják: az elmúlt hetekben ugyanis számos háborús figyelmeztetés érkezett európai politikusoktól.

Maga a német védelmi miniszter is arról beszélt, hogy fel kell készülni egy esetleges európai háborúra.

„Hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy Európában háború fenyegethet. Németországnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Fel kell készülnünk a háborúra”

– mondta a politikus már tavaly októberben, sőt, szerinte számolni kell azzal, hogy Vlagyimir Putyin egy napon akár meg is támadhat egy NATO-országot.

Az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök kijelentése után – miszerint nem lehet kizárni nyugati csapatok Ukrajnába küldését – ismét egyre nagyobb figyelmet kap az európai országok hadseregeinek állapota, írják.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Friedemann Vogel