Potápi Árpád János a székely szabadság napja alkalmából felidézte: március 10-én azokra a székely vértanúkra emlékezik a magyarság, akiket 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégeztek.

„Ez a nap tisztelgés a nemzeti önrendelkezésért küzdő székely honfitársaink előtt”

– mondta.

Hangsúlyozta, a székelyek önrendelkezésének igénye „nem precedens nélküli vágyakozás”, az Európai Unióban erre több működő példa létezik, köztük a dél-tiroli osztrákoké és a finnországi Aland-szigetek svéd anyanyelvű lakosaié.

A szülőföldjén többségben élő székely-magyar közösségnek jogot kell biztosítani saját közérdekű problémáinak megoldására, az önrendelkezés tehát a szülőföldön való megmaradás garanciája” – jelentette ki. Kiemelte: ha egy nemzeti közösség szabadon megélheti identitását, megőrizheti és gyakorolhatja kultúráját és hagyományait, működtetheti saját intézményrendszerét, az nemcsak az adott közösségnek jó, hanem az utódállamnak is.

Az államtitkár kifejtette, hogy a területi autonómia védettséget, önszerveződést jelent, helyi jogalkotást biztosít, ami mindenkinek jó, és nem irányul senki ellen.

Potápi Árpád János közleményében arra buzdított, hogy minél többen vegyenek részt a Székely Nemzeti Tanács által szervezett vasárnapi rendezvényeken, hangoztatva: a székely szabadság ügye minden magyar közös ügye.

MTI

Kiemelt kép: Pinti Attila