Hal Melinda klinikai szakpszichológus szerint „a klinikum számára a tényállás viszonylag egyszerű”.
Egy magára genderfluidként tekintő amerikai énekes és dalszövegíró koncertjein nem csupán nem-, hanem fajsemleges mosdókat hozott létre rajongói számára. Az énekes videóban tette közzé, ahogyan almos dobozokat helyez el a wc-kben annak érdekében, hogy a magukat „állatként” definiáltak is kényelmesen végezhessék el a dolgukat.
Hal Melinda klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatóját kérdeztük, hogy véleménye szerint belefér-e a normalitás kereteibe, ha egy ember állatként definiálja magát, tekinthetünk-e dehumanizációként erre a — mondhatni — társadalmi folyamatra, és mi történik, ha az emberek lealacsonyítják magukat az állatok szintjére.
A szakértő elmondása alapján „ember és állat között erőteljes biológiai, pszichológiai és szociális különbségek vannak”. Kiemelte, hogy az érzelmi rendszert tekintve ugyanez a helyzet még akkor is, ha „magasabb fajhoz és rendhez tartozók esetén tudott a tudomány meggyőző eredményeket produkálni az érintett területekben az állatvilágban”. Példaként említette a lovakat, delfineket vagy főemlősöket, de hozzáfűzte, hogy az ember ezek mindegyikét meghaladja az összes funkcióban:
gondolkodási képességben, tanulásban, az érzelmek terén, és érdemes a spirituális énrészt is említeni, melyre egyelőre nem látunk bizonyítékot az állatvilágban. Az ember esetében azonban igen
— hangsúlyozta Hal Melinda.
A szakpszichológus azt is kiemelte, hogy az emberek és állatok közötti különbségek nem véletlenek, ha pedig „kívülről rátekintünk egy influenszer ehhez hasonló tevékenységére, az belefér a dehumanizáció témakörébe, ahogyan az is igaz, hogy az evolúció korábbi stádiumaival mutat hasonlóságokat a tevékenység.”
Hal Melinda elmondása alapján az identitás problémái között meghatározható olyan kör, amelyben egyesek állatként tekintenek magukra, „korábban ezt egyértelműen a pszichózisok és pszichotikus epizódok között tárgyaltuk, mára zavarba ejtő kérdéseket sejthetünk mögötte”.
„A klinikum számára a tényállás viszonylag egyszerű” — tette hozzá a szakpszichológus, valamint folytatta: „a nem meghatározott személyiségzavarok és parafíliák — mint például a zoofília, állatokkal kapcsolatos élvezet okozhat életminőségbeli és funkcionális problémákat —, valamint az egyéb nem meghatározott mentális zavarok körében tudunk vizsgálódni.”
Képernyőfotó
A szakértő véleménye szerint „általánosságban elmondható, hogy a fent említett tevékenység csökkenti az egyén és annak társas funkcionalitását, akár a szociális kapcsolatok tekintetében”. Kiemelte annak traumatizáló hatását is, ha egy másik egyén szemtanúja lesz egy ember állatoknak szánt alomba való ürítésének.
„Az intim kapcsolatok, a szexualitás, a munkavégzés és a teljesítmény egyaránt romlik az efféle tevékenység alatt állóknál! A társadalom számára káros, hiszen mentális sérülést okozhat a látvány, higiéniai problémákról ne is beszéljünk”
— hangsúlyozta Hal Melinda.
Az ehhez hasonló ügyek a devianciák relativizálásának kérdését vetik fel”
— emelte ki a szakpszichológus, majd hozzátette, hogy a „mentális zavarok sora azonban kezelendő és nem elbagatellizálható”.
„A tömegpszichózis jelenségéről már Sigmund Freud is sokat publikált, számos szociálpszichológussal egyetemben. Az ezzel kapcsolatos beavatkozás az emberi elmébe kimeríti a mentális abúzus, lelki bántalmazás fogalmi körét” — zárta mondandóját Hal Melinda.
Kiemelt kép: Hal Melinda / Facebook
