A Felvidéken mintegy száz kisiskola sorsa függ a széles körű társadalmi, önkormányzati és szakmai összefogás sikerességétől.
Az államnyelv csak egy közlésnyelv, de az anyanyelv az otthon melegét adja, amelyre nagy szüksége van a gyermekeknek – fogalmazott Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, kiemelve: hatéves korban nem azzal kell elsősorban foglalkozni, hogy a gyermek mennyire tudja az idegen nyelvet, hanem azzal, hogy a saját anyanyelvén kiteljesedjen.
A „Szülőföldön magyarul” program aktuális pályázati kiírásairól szóló sajtótájékoztatón hangzott el az az az egyszerre szomorú és örvendetes adat, hogy bár az egész Kárpát-medencei régióban általánosságban csökkent a magyar nemzetiségű iskolások létszáma (jelenleg nagyjából 220 ezer gyermek), ugyanakkor a magyar kormány nemzetpolitikai intézkedéseinek, támogatásainak köszönhetően az elmúlt időszakban a kevesebb gyermekből is nagyobb arányban választanak magyar iskolát, magyar óvodát a szülők gyermekeik számára.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy míg a ’90-es évek elején a 75–80 százalék volt a magyar oktatási intézményt választó diákok aránya, mára ez 90 százalékra nőtt.
Hogy ez az arány fennmaradjon vagy akár tovább is növekedjen a száz százalék irányába a különböző határmenti országokban élő kisebbségeknek más-más kihívásokkal kell szembenézniük.
Ez részben a többségi nemzet által biztosított jogoktól és azok betartatásától függ, részben pedig attól, jellemzően egy tömbben, vagy éppen szórványban élnek az adott területen határon túli nemzettársaink.
Különösen színes képet nyújt e tekintetben a Felvidék, ahol hagyományosan évről-évre komoly csatákat vívnak a bölcsődék, óvodák és iskolák a gyermekszám fenntartásáért. E küzdelem aktuális helyzetéről mesélt Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke, aki elöljáróban kiemelte: az SZMPSZ mindig nagy figyelemmel kíséri a beiratási időszakot, amely aktuálisan egész áprilisban zajlik. Mint hozzátette,
évente két statisztika készül, az egyik a beiratást követően, a másig pedig szeptemberben, a két adat összehasonlítása pedig fontos adatokkal szolgál.
„Ilyenkor mindig nagy izgalomban vagyunk, hogy előreláthatólag mennyi gyermekkel számolhatunk szeptemberben. Bízom benne, hogy idén is elérjük a tavalyi fantasztikus eredményt, amikor 3 852 kisdiák ült be az első osztály padjaiba. 2016-ban volt hasonló létszámunk, azóta ez a szám stagnált, de a tavalyi év kiugró év volt” – fogalmazott.
Fekete Irén kitért arra, a tavalyi kiugró eredmények annak is köszönhetőek, hogy az intézmények már decemberben megkezdik az aktív munkát, különféle tematikájú hétvégi iskolás napokat tartanak az óvodásoknak, az iskolából nem csak a beiratkozáshoz kapcsolódóan látogatnak az óvodákba, így már decembertől ismerkedhetnek az ovisok az iskolával, tanító nénikkel.
Ez egy széles körű összefogás, amelyben mindenki, a társadalom, a civil szervezetek, az intézmények, az önkormányzatok is részt vesznek, hogy az eredmények jól alakulhassanak – hangsúlyozta.
Felvetődik a kérdés, hogy az alacsony gyermekszám miatt akár bezárással is fenyegetett intézmények megmentése érdekében hogyan tud lépéseket tenni a pedagógusszövetség. Mint Fekete Irén elmondta, jelenleg körülbelül száz olyan kisiskola van, amelynek sorsa azon múlik, hogy a helyi önkormányzat fenn tudja e tartani az intézményt.
Mint kiemelte, a pedagógusszövetségnek is komoly szerepe van az iskolák megtartásában, folyamatos kapcsolatokat ápolva úgy az önkormányzatokkal mint az intézményvezetőkkel.
Emellett regionális fórumokon, illetve az intézményvezetőknek szervezett konferenciákon olyan megoldási javaslatokat vázolnak fel, hogyan lehet például egy óvodát egy általános iskolával, egy alapiskolát egy középiskolával összekapcsolni, hogy az intézmények egymásra támaszkodva megmenekülhessenek a bezárásól.
Kitért arra, az új szlovák közoktatási reform is segíthet ebben a kérdésben, mivel az alsó-, és felső tagozatra történő eddigi felosztást egy három ciklusos rendszer váltja fel, egy-három, négy-öt és a hat-kilenc évfolyamokra bontva az általános iskolai periódust.
Vannak olyan kisiskoláink, akik felvállalják az első és a második ciklus, ami egy-öt évfolyamot jelent, ahol a pedagógusok a megfelelő szakmai minőséget tudják biztosítani az oktatásban – hangsúlyozta.
Az iskolaválasztást leginkább kihívások elé állító vegyes házasságokkal kapcsolatos tendenciákra térve Fekete Irén elmondta, személyes példájából tudja, hogy lehet hatni a szülőkre.
Mint kifejtette, harmincéves pedagógusi pályafutása alatt sok szülőt sikerült személyesen is meggyőznie arról, hogy milyen előnyökkel is jár a magyar iskola választása. Büszkeséggel tölt el, hogy mind a mai napig vannak olyan szülők, akik hálásak, amiért elmondtam, hogy mit nyújt a magyar iskola a gyermekeiknek – idézte föl, megjegyezve,
hatéves korban nem azzal kell elsősorban foglalkozni, hogy a gyermek mennyire tudja az idegen nyelvet, hanem azzal, hogy a saját anyanyelvén kiteljesedjen.
Az államnyelv csak egy közlésnyelv, de az anyanyelv az otthon melegét adja, amelyre nagy szüksége van a gyermekeknek – hangsúlyozta. Fekete Irén hozzátette, pozitív tendencia, hogy a magyar iskolákban a szlovák nyelv oktatása egyre magasabb színvonalú. Ebben komoly részt vállalt a Pedagógusszövetség is munkafüzetek, tankönyvek kiadása, konferenciák szervezése révén. Mint kiemelte, pedagógusaik nagyon jó szívvel tanítják a szlovák nyelvet is.
Borítókép: Hatéves korban a gyermeknek saját anyanyelvén kell kiteljesednie
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat/Kovács Bence
